Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1958-04-01 / 4. szám
A “nyakas” iitieg tréfái A szűknyakú üvegpalack néha igazán “nyakaskodik”. Sok tréfás dolgot tud, de nem árulná el, hogyan csinálja. így például a T о j á s Az üvegben egy rendes, ép tojás van. Nincs rajta repedés, még karcolás sincs. Mint láthatjátok, az üveg nyaka szűk, hogy a tojást semmiképpen nem lehetett rendes úton belegyömöszölni. Ennek a titka a következő: A tojást erős ecetbe áztatjuk, míg a héja annyira megpuhul, hogy tetszés szerint nyújthatjuk, alakíthatjuk. Ekkor könnyen átnyomhatjuk az üveg szűk nyakán. Majd tiszta vizet öntünk az üvegbe. Ekkor a tojás visszanyeri eredeti formáját, s ismét megkeményszik. A vizet aztán ki is önthetjük. Uborka Ebben az üvegben egy nagy uborkát találunk. Vájjon azt is megpuhítottuk előbb valamiben, s így került az üvegbe? Nem, az lehetetlen. Ez az uborka pici korában került bele, amikor indáját az üveg szája mellé tették s a csöpp kis uborkát bedugták a nyíláson. így nőtt meg az uborka, és amikor nagy lett, levágták az indájáról. két Csupafül, és türelmetlenül toporzékolt, ha valamelyik hercegi komorna elejtette a tükröt, vagy a rózsavizes üveget a nagy igyekezetben. Szegény komornák már azt sem tudták, mit csináljanak. Gyöngyharmat nemhiába volt olyan aranyszívű, szelíd, jó, ügyes és szorgalmas, ekkor már készen állott a maga jobboldali lakosztályában. Pedig neki csak kilenc komorna jutott, kilenc királyi hercegnő a játszótársai közül. Gyöngyharmat nem toporzékolt, és nem türelmetlenkedett, mégis ő volt a legszebb a királyi palotában. A hajába igazgyöngyöt fűztek az ügyes kisasszonyok, drágakő volt a cipője dísze, a ruhája szivárványszín és olyan gyönyörű, mint egy álom. Egészen a földig ért, a dereka ráncolva volt, a felsőrésze meg csupa liliommal hímzett. Tündöklött a királykisasszony szeme, kacagott a szája, s amint forgott, és lépkedett, minden lépésénél kivillant a szoknyája alól drágaköves cipellője... * * * Mókus Matyi sietett fel a palotába. Neki soha nem kellett hivatalos írás, őt már jól ismerték a strázsák. Egy öreg, rezesorrú, zöld dolmányos kapitány meg is fogta az állát, és ránevetett: — Na, Mókus Matyi, úgye, szép lesz az ünnepély? — Gyönyörű! — mondta Mókus Matyi elragadtatással, de már sietett is tovább. — Itt van-e már Mókus Miska, kapitány uram? — kérdezte még visszafordultában. — Öt még nem láttam, fiam. Ott állott a díszes fogat a királyi lakosztály előtt. Ej beh gyönyörű volt az is kívül-belül!... Két oldalán ráfestve a királyi címer. Aranyporos a négy kereke, belül csupa bíborülés, párnás és ruganyos, még beleülni is kész gyönyörűség. Odaállt Mókus Matyi a hintó mellé, de már nagyon türelmetlenkedett. — Hol lehet ez a Mókus Miska, hol lehet?... Nemhiába, az iskolából is mindig elkésett, úgy látszik, most sem tud itt lenni idejében... Körüljárta a hintót. Mókus Miska nem volt sehol. Nem is ügyelt senki Mókus Matyira, mindenki lótott — futott mindenkinek volt valami munkája. — Hopp! — jutott hirtelen Mókus Matyi eszébe. — Mi lenne, ha kipróbálnám, milyen lehet beleülni ebbe a gyönyörűséges hintóba?... Csak egy icike-picike ideig, míg Mókus Miska megjön. .. Úgy sem veszi észre senki... Mégegyszer körülnézett, aztán, mintha csak a kocsi belsejét akarná megnézni, kinyitotta az ajtaját. Be is lépett hirtelen, és behúzta magára az ajtót. Éppen le akart ülni, mikor valami megmozdult mellette. Majdnem felkiáltott meglepetésében. Ott aludta az igazak álmát az, akit olyan nehezen várt, ott aludt a haszontalan Mókus Miska! Tüstént megdörzsölte szemét, és csodálkozva nézett Mókus Matyira. — Hát te hogy kerülsz ide? — Még te kérdezed, hogy kerülök ide, mikor olyan régóta várlak?! Mit keresel itt? — Én? — kacagott Mókus Miska. — Ki akartam próbálni ezt a gyönyörűséges hintót belülről is, hát lefeküdtem egy kicsit, de úgy látszik, szépen elaludtam. Jó ülés esik ám rajta, úgye, Matyikám? — Meg kell hagyni, jó! — felelte Mókus Matyi, míg az ülést próbálgatta. — De most már, azt hiszem, ideje lesz kimenni innen, mert ha meglát valaki... Mókus Matyi lenyomta az ajtó kilincsét, hogy kimenjenek az ajtón, de a kilincs nem engedett! Nem nyílt az ajtó. 60
