Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1958-03-01 / 3. szám

Befútta az utat a hó . .. Befútta az utat a hó, Céltalanul megy a fakó... Eleresztve a kantárja, Búbánatban a gazdája. Betyár legény ül a lovon, Nagyot sóhajt olykor-olykor... “Hogy így megcsal, so’se hit­­item, Büntesse meg az Úristen!” A förgeteg nő ezalatt, A farkasok ordítanak. .. “Szegény lovam!... szegény (fakó!...” Ágaskodik, kapál a ló... Két hét múlva egy csárdában Betyárok közt vigasság van, S többször kérdik ott ezalatt! “Hát a Ferkó hova marad?!” Tóth Kálmán. VWWWV\A/W4AA/VW MAGYAR KÖNYVKIADÓK! KÖNYVNAGYKERES­KEDŐK! Veszünk készpénzfizetés el­lenében jókivitelűe magyar könyveket, elsősorban érde­kes, szórakoztató regényeket a könyvkereskedelemben szo­kásos viszonteladói enged­ménnyel. (Bizományi eladást és lap­képviseletet nem vállalunk!) Ajánlatokat kérünk: ILACO C. A. Apartado 4831. Caracas, Venezuela. meglopja. Dombay úgy tett, mintha mitsem venne észre. Vég­eredményben mégis csak ő jutott az igazi kincsek birtokába. Egész sereg latin és német nyelven irt kitűnő szakmunkában adta ki ezeket később, miután a “kalapos király” hivatalnoka ma­gyarul nem írhatott. Nevét azóta említi a szellemtörténet Chenier és Lemérier-vel együtt mint a Marokkó-kutatás úttörőjét. Alapvető művei: a Mór-arab nyelvtan és szótár; az Arab szentenciák; a Perzsa nyelvtan; az Arabok, perzsák, törö­kök bölcsészeié; Marokkó sherifjeinek története; Marokkó érmei.. Ezek ma már könyvritkaságok. II. József török háborúja miatt szinte futva kellett a muzul­mánok földjét elhagynia. Madridba került követségünkhöz. Ott spanyol nyelvismeretei keltettek csodálatot. A kutató szenve­délyével Escorial keleti kézirataiba merült el. Itt talált élettár­sát Doha Emanuela Alvareso-Ъап, egy előkelő spanyol nemesi család sarjában. Két fiúknak, Ferencnek és Józsefnek későbbi életsorsáról mitsem tudunk. Már-már feléje fordult a tudományos világ érdeklődése, Spanyolország legelőkelőbb grandjai méltatták barátságukra a jeles magyar tudóst, amikor váratlanul, mint “határtolmács”-ot Zágrábba rendelték és tizenhárom éven át — ottfelejtették. Miért? Mert az 1795-ben kitört visszahatás a magyar sikernek tömegsírja lett. Zágrábban Verhovácz, a jakobinus érzelmekkel gyanúsított püspök pártfogása alá került. 1802-ben visszarendel­ték Bécsbe és a titkos Hof- und Staatskanzlei-hoz osztották be, mint tolmácsot. Nem bírta sokáig a megalázást. 1809-ben, testben és lélekben megtörve, — mennyi jeles és érdemtelen állásban sínylődő ma­gyarnak volt ez a sorsa — ötvenegyéves korában nyugdíjazását kérte. A “császári és királyi tanácsos” címmel akarták kiegensz­­telni. Alig egy évre rá, 1810 december 21.-én Bécsben meghalt. A Szent István főszékesegyház halotti anyakönyve tanúsítja, — Müller E. kanonok úrnak köszönhetem e becses adatot, — hogy a weidlingi plébánia temetőjében, Klosterneuburg mellett talált volna örök nyugvóhelyet, ha a terjedő világváros megállóit vol­na később a régi sírkert előtt. A Világváros így sírját is elpusz­tította ... Német és francia szakmunkák említik ma már csak nevét, mint német, sőt francia tudósét. Itt az ideje, hogy visszakövetel­jük Dombay Ferencet a magyarság számára. Ősi magyar nem­zetségnek volt sarja, amelynek hajdanvaló híre és fénye ma is él Dombóvár nevében. Pálóczi Edgár. AZ OPTIMISTA ÉS A PESSZIMISTA 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom