Kárpát, 1957 (Mutatvány szám)

1957 / Mutatvány szám

felírva a mult eseményei, a másik a beláthatatlan jövő számára üresen áll...Kard foglalta el, kereszt tartotta fönn e hazát...” — látod, fiam, a kard.! — szólt az apja. — Látod, fiam, a kereszt! — szólt az anyja. Borbála asszony erős akaratú, de urának ritkán mond ellent. Am ami a fiát illeti, ez az ő ügye. Belső ügye. Fogadalma: Jóskát —• Istennek szülte, a két lányt a hazának. Jóska tovább olvassa: ‘‘Vigyázzatok! A letűnt nemzetek legtöbbjének nem külellenség, hanem önfia vágta sebét!...” Itt megállt Jóska. Mélyen megrendülve gondolkoztak el a mondat felett. ... S mintha e mondat villámfényével messze Budapesttől, a Bakony legnyugatibb lejtőjén, egy kicsi faluban egy szegény paraszti család sorsa kapcsolódott volna bele a nemzet végzetes sorsába. — Nem külellenség, hanem önfia! — ismételte a fiú! — Hiszen akkor inkább papra van szükség. Eldöntötte a kérdést! Ő miaga, végleg. 1919: KÁROLYI MIHÁLY ÉS KUN BÉLA FOGSÁGÁBAN. Mindszenty, a fiatal hittanár, naponta átfutja a lapokat, benéz a könyvkereskedésekbe, az új könyveket figyeli. Elborzad, hogy mennyi az isten- és egyház ellenes írás. Zalaegerszeg mellett a hadifogolytáborban tízezrek zsúfolód­nak össze. Primitiv barakkokban, gyenge koszton. Szíve, keze mindig tele, ha ezeket látogatja. Nagy kollekció ez: Oroszország, Szibéria Balkán népeiből. Segít a pasztorációjukban, falusi gaz­dákhoz munkára kiadásukban. Olvasnivalót szerez nekik, levelet ír helyettük, szentképeket visz. Kis könnyítésekkel igyekszik türhetőbbé tenni életüket. Ha már a mieinken nem segíthet, akik hullahegyekké torlaszolják magukat az Isonzónál. A nyugati fronton most kezdi meg diadalmas pályafutását az új harcisze­kér, a tank, és az új tömegírtó gáz. Magyarország: a központi hatalmak kaszárnyája és gabona­tára kimerülőben, IV. Károly egymásután hét békekisérletet kez­deményez. Magáévá teszi a néppárt választójogi reformját. Tisza István elutasította Rakovszky István javaslatát a hősök választó­jogáról. A király kéziratban szólítja fel Tiszát új választójogi javaslat benyújtására. Károly Európa legfiatalabb miniszterel­nökével, Eszterházy Móriccal, kísérletezik. Károlyi Mihályék ra­gadják magukhoz a választójogi harcot. Pesten zsirtalan, hústa­lan napok, a cukor eltűnik, tüntetések, sztrájkok. A vidék cso­dálkozik a két új miniszteren: Vázsonyi Vilmoson és Hazay Samun. A választójogi blokkban Jásziék és a szocialisták vezet­nek. A csehek légiókat toboroznak a monarchia ellen. Masaryk “csehszlovák” aspirációkkal házal Nyugaton. Itthon panamák, hadisegélyvisszaélések és hadigazdagok bontogatják a társadalmi rendet. A fronton vereségek, ellenséges propaganda, Wilson üzen! Oroszországból a foglyok új pestist hurcolnak be: a bolse­­vizmut. A császár federativ állammá nyilvánítja Ausztriát. A pesti sajtó izgat, és hatalomba iktatja a Nemzeti Tanácsot. Tiszát meggyilkolják. Károlyi miniszterelnök lesz. Akad egy “magyar” hadügyminiszter, aki nem akar katonát látni és leszereli őket. A nemzetiségeink és az anyaországaik bezzeg akarnak! Ők éppen csak egy ilyen derék, jó pacifistára és elmebetegre várnak száz év óta. Besétálnak a fegyvertelen országba és szétrabolják. Megérkezik Kun Béla is, moszkvai pénzzel: Vörös Újság, Vörös Katona. Ezek az események olyan súllyal zuhognak a fiatal hitta­nárra, ő pedig úgy reagál ezekre, mintha egyedül neki kellene helyt állania, összetartania a széthulló országot. Neki történelmi tanulmányain át személyes élménye, és ügye Szent István biro­dalma es királysága. 1919 január 11-én pártucat ember múzeumba helyezi az ezer­éves államformát, a Szentkoronát, köztársaságot kényszerít a nemzetre. Kétségbeesetten figyeli az eseményeket és felkiált: — Hiszen itt is minden bolsevista mintára megy!! Sik Sándor: DICSŐSÉG, BÉKESSÉG Imádságos könyv, egyszers­mind kalauz a keresztény életre. A diákkorból ismert Sik- Schütz imádságoskönyvnek a folytatása ez a könyv, me­lyet az Amerikában élő pia­rista atyák áldozatkészségé­ből jelentetett meg a Kárpát Könyvkiadó Vállalat. A 960 oldalas imakönyv bőséges el­­mélkedési és imádságanyagot ad az élet különböző alkal­maira. Isten és én — Keresz­tény élet — Együtt az Egy­házzal — Keresztény család — Hivatás és felelősség — Szent magyarság — Az egy­házi év — a főbb részei en­nek a hatalmas imakönyv­nek, amely minden moder­nül gondolkodó katolikus, magyarnak irányítóul szol­gál élete problémáiban. Tóth Tihamér: A TISZTA FÉRFIÚSÁG Veszprém volt püspökének nagyértékű könyvét adta ki a Kárpát Könyvkiadó Válla­lat a Magyar Cserkészszövet­ség társkiadásában. A min­den modern nyelvre lefordí­tott ifjúsági könyv most ma­gyarul is nagy szolgálatot tesz az emigrációs magyar ifjúságnak. A szerzőnek is elsősorban a magyar ifjú volt lelki szeme előtt, mikor “Le­velek diákjaimhoz” cimü könyvsorozatát elindította. A 232 oldalas könyv szép vá­szonkötésben került a könyv­piacra. D. Kenese Erzsébet: A FEGYVERTELEN KATONA Loyolai Szent Ignác életre­génye. A szerzőnek több életrajzi könyve jelent meg Magyarországon. Ezt a köny­­vét_ Loyolai Szent Ignác halálának 400-dik évforduló­jára irta. A könyv Msgr. Sa­­bó János pápai prelátus ál­dozatkészségéből és Dr. Horn 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom