Kisebbségi Sajtófókusz, 2018. január - Civitas Europica Centralis

2018-01-08

oldal | 11 2018. január 8. kormányzás azonban jelent ő‍ s mértékben felemésztette a párt és a vezet ő‍ ség erejét. Ez amolyan hazai sajátosság, amelyet a HZDS és az SDKÚ esetében is megtapasztalhattuk, azaz: amikor a leger ő‍ sebb pártként kormányoztak, akkor foglalkoztak a legkevesebbet a saját ideológiai, szervezeti és személyi hátterükkel. Ezek elhanyagolása pedig rövid távon átmeneti gyengüléshez, hosszú t‍á‍v‍o‍n‍ ‍p‍e‍d‍i‍g‍ ‍a‍k‍á‍r‍ ‍a‍ ‍t‍e‍l‍j‍e‍s‍ ‍l‍e‍é‍p‍ü‍l‍é‍s‍h‍e‍z‍ ‍v‍e‍z‍e‍t‍t‍e‍k‍ ‍…‍ ”‍ ‍ ‍ ‍ Hangácsi István https://ujszo.com Cikkek ‍ S‍z‍e‍r‍b‍ ‍l‍a‍p‍é‍r‍t‍e‍s‍ü‍l‍é‍s‍ ‍s‍z‍e‍r‍i‍n‍t‍ ‍k‍o‍s‍z‍o‍v‍ó‍i‍ ‍a‍l‍b‍á‍n‍ ‍s‍z‍é‍l‍s‍ő‍s‍é‍g‍e‍s‍e‍k‍ ‍t‍á‍m‍a‍d‍á‍s‍t‍ ‍t‍e‍r‍v‍e‍z‍t‍e‍k‍ ‍s‍z‍e‍r‍b‍ ‍ kolostorok ellen Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád/Pristina, 2018. január 8., hétf ő‍ (MTI) - Koszovói albán széls ő‍ ségesek támadást terveztek helyi szerb kolostorok ellen az ortodox karácsony idején, ám a hatóságok közbelépése miatt végül elálltak tervükt ő‍ l - közölte értesülését hétf ő‍ n a Vecernje Novosti cím ű‍ belgrádi napilap. A karácsonyt a szerbek a múlt hét végén ünnepelték, és ilyenkor sokan látogatnak el a Koszovóban található szerb kolostorokba, illetve azok, akik az 1998­1999­es szerb­ko szovói konfliktus idején hagyták el koszovói otthonaikat, ebben az id ő‍ szakban látogatnak el szül ő‍ földjükre. A szerbeket szállító buszokat az utóbbi években szinte minden alkalommal kövekkel dobálták meg albán széls ő‍ ségesek, de az idén a látogatások elmarad tak, mert a szerb illetékesek úgy ítélték meg, a szokásosnál is nagyobb a fenyegetettség. A Vecernje Novosti értesülései szerint a f ő‍ célpont a Visoki Decani kolostor, illetve a peci patriarchátusi kolostor volt. Mindkét templom az ortodox szerbek f ő‍ k oszovói szentélye. Emellett a szerb lap úgy tudja, több, a szerb határhoz közeli észak­koszovói településen is er ő‍ szakos cselekményekre készültek albán széls ő‍ séges csoportok, a tervükt ő‍ l pedig csak azt követ ő‍ en álltak el, hogy a szerb biztonsági szolgálato k értesítették a Koszovóban tevékenyked ő‍ , a NATO parancsnoksága alatt m ű‍ köd ő‍ nemzetközi békefenntartó hader ő‍ t, a KFOR­t. A tervezett támadásról szóló információt Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter és Ljubisa Dikovic vezérkari f ő‍ nök is meger ő‍ sítet te, aki azt mondta: eddig minden békés és nyugodt. Reményét fejezte ki, hogy a KFOR mindent megtesz annak érdekében, hogy ez így is maradjon. Aleksandar Vulin pedig felhívta a figyelmet arra, hogy a szerb biztonsági szolgálatok megfigyelik a koszovói széls ő‍ ségeseket, különösen az UCK egykori vezet ő‍ it, valamint azokat az iszlamistákat, akik a külföldi összecsapásokban már harci tapasztalatot szereztek. Koszovó 2008­ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban továbbra is saját déli tartomá nyának tekinti a többségében albánok lakta területet. A Vecernje Novosti információi szerint a támadást az ortodox karácsonyra tervezték, de a tényleges indok az volt, hogy hamarosan megkezdi munkáját a háborús b ű‍ nöket vizsgáló különleges bíróság, ame ly az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) állítólagos b ű‍ ncselekményeit vizsgálná. Az UCK egykori tagjai ellenzik a testület tevékenységét. Emellett az is széls ő‍ séges fellépésre serkentette a koszovói albánok egy részét, hogy egy pristinai bírósá g elítélte Albin Kurtit, az ultranacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje) alapítóját, mert 2015­ben és 2016­ban többször is könnygázgránátokkal akadályozta a pristinai parlament munkáját, és veszélyeztette képvisel ő‍ társai biztonságát. Kurtit 18 hónapi sza badságvesztésre ítélték, amit két évre felfüggesztettek. ‍ ‍ v v i i s s s s z z a a ‍ Orbán a Bildnek: "Önök akarták a migránsokat, mi nem" Berlin, 2018. január 8., hétf ő‍ (MTI) - A németek akarták befogadni a migránsokat, nem a magyarok, Magyarország azzal teszi a dolgát, hogy védi a schengeni határt - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a német Bild napilapban és a Bild honlapján hétf ő‍ n megjelent interjúban. A nyomtatott újságban rövidebb, a portálon hosszabb változatban jelent meg az interjú. A kormányf ő‍ hangsúlyozta: a határvédelem 2015 óta egymilliárd euróba került és Brüsszel egyetlen fillért sem fizet ezért. Szerinte a probléma megoldása nem az, hogy az illegálisan az EU­ban tartózkodó embereket az EU egész területén szétosszák, hanem a segítséget kel l odavinni, ahol a baj van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom