Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. december - Civitas Europica Centralis
2017-12-06
oldal | 14 2017. december 6. analógiagyártás annyira elharapódzott, hogy kisebb történészvitát robbantott ki. „ A történelmi párhuzamok leegyszer ű sít ő k és félrevezet ő k – ám mégis nagyon fontosak ” – írja Zachary Jonathan Jacobson amerikai történész a Chronicle of Higher Educationben. A Donald Trump elnökké választása óta eltelt évben elözönlötték a sajtót a történelmi párhuzamok. A Trumpjelenség értelmezését el ő segítend ő , publicisták és történészek egymásra licitálva álltak el ő történelmi analógiákkal. Természetesen az analógiák zöme nem a po litikai helyzet tárgyszer ű leírása, hanem sokkal inkább a szerz ő ideológiai beállítottságának megfelel ő állásfoglalás volt. Egyesek Ronald Reaganhez vagy Harry Fordhoz , Andrew Jacksonhoz , s ő t Woodrow Wilsonhoz hasonlították Donald Trumpot . Az élénkebb fantáziával megáldottak merészebb párhuzamokra ragadtatták magukat, és az amerikai elnököt Mussolinival , Hitlerrel , Sztálinnal , Maóval rokonították. És akkor az irodalmi és a színházi analógiákról nem is beszéltünk … http://www.metazin.hu/ Széls ő séges globalizmus neoliberális szemmel Az amerikai szerz ő t aggasztja, hogy Donald Trump lett az Egyesült Államok elnöke, és negatívan ítéli meg az Európa Unióval szembeni ellenérzések er ő södését, de arra figyelmeztet, hogy az antiglobalista jelenségekért pont azok felel ő sek, akik a globalizmust er ő ltették. „ Az utópikus kozmopolitizmus saját céljaival is ellentétes el ő jel ű következményekkel járt, akárcsak az utópikus kommunizmus, amely korántsem teremtett egyenl ő séget és szabadságot ” – olvassuk Carl Rittert ő l a Quillette magazinban. Ritter amerikai hírügynökségi tudósítóként dolgozott, jelenleg a stockholmi egyetem doktori hallgatója. Cikke a Mont Pelerin Társaságban elhangzott el ő adását foglal ja össze. A társaságot a huszadik századi nagy neoliberálisok alapították, köztük Karl Popper és Milton Friedman , de tagja volt az egyébként nem neoliberális Polányi Mihály kémikus és filozófus is. A cikk azzal a gondolattal indul, hogy az utópikus univerz alizmus hasonlít a marxizmusra: látni véli a történelem törvényszer ű végcélját, és önmagát tekinti a célhoz vezet ő folyamat felkent képvisel ő jének. Ezt a felfogást kozmopolita historizmusnak nevezi, és jó neoliberálishoz ill ő en Karl Popperre hivatkozik, aki f ő m ű vében, A Nyílt társadalom és ellenségeiben így fogalmazott: „ Akkor lehetünk sorsunk alakítói, ha nem tetszelgünk prófétájának pózában. ” Popper korának f ő historizmusai, a nácizmus és a bolsevizmus elt ű ntek a színr ő l, fellépett viszont a kozmopolita historizmus, amely szerint a történelem egyre kevesebb különbséget hagy meg az egyes népek között, megsz ű nnek a határok, és mindenki els ő sorban világpolgárnak fogja tekinteni magát. Ez az utópia nem minden el ő zmény nélkül való: a nyugati felv ilágosodás hagyományának mind liberális, mind szocialista ágában jelent ő s szerepet játszott … http://www.metazin.hu/ A konzervatív szociáldemokrata közgazdász és a határok A szociáldemokrataként induló, de a Konzervatív Pártot is megjárt angol veterán gazdaságtörténész szerint a bevándorlás gazdasági mérlege ellentmondásos. A nyitott határok politikája a széls ő jobb malmára hajtja a vizet. „ A bevett közgazdaságtani elméletek a bevándorlást, csakúgy, mint a szabad kereskedelmet, hosszú távon el ő nyösnek tekintik a helyi népesség szempontjából. Az újabb kutatások viszont kikezdték ezeket a tételeket. És a nyitott határok politikai és társadalmi következményei is azt sugallják, hogy szükséges a bevándorlás korlátozása ” – olvassuk a Project Syndicateben. A cikk szerz ő je a Metazinból is ismert Robert Skidelsky . A tekintélyes gazdaságtörténész politikusként is ismert: fiatalon a Munkáspárt tagja volt, majd részt vett a Szociáldemokrat a Párt megalapításában. 1991ben lorddá avatták. A Szociáldemokrata Párt 1992es megsz ű nése után belépett a Konzervatív Pártba. A kétezres években onnan is kilépett, és azóta független f ő rendként politizál, jelenleg az EUs pénzügyekért felel ő s albizottság tagja. Skidelskyt annak ellenére sem tartják szélkakasnak, hogy széltébenhosszában bejárta a politikai palettát. Munkássága során – tudósként, közügyekben fellép ő értelmiségiként és politikusként egyaránt – a szociáldemokrata jóléti állam és a konzervatí v szellemiség elemeit igyekszik ötvözni. A
