Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. december - Civitas Europica Centralis
2017-12-02
oldal | 11 2017. december 2. az EU a tenderszabályok megsértése miatt … Az olyan vezet ő k, mint Orbán Viktor kezüketlábukat törik, hogy kínai beruházást csábítsanak magukhoz, és közben bizonyos autonómiához jussanak az EUval szemben. Peking a csillagokat is kilátásba helyezte nekik, ám ebb ő l semmit sem váltott valóra, mivel feszes a költségvetése és Ázsia fontosabb számára. Európa középs ő részén továbbra is keveset ruház be, és csupán néhány országban. Idáig álom maradt, hogy Pireusz a kapu lesz a Balkán fejlesztéséhez. Ellenben a mostanihoz hasonló csúcstalálkozók lehet ő séget adnak az Orbánféléknek, hogy hencegjenek Kínával, de mind kevésbé valószín ű , hogy bármi ké zzelfogható el ő nyük lesz ily módon. Annyi el ő ny talán származik bel ő le, hogy jobban látszanak a kínai befektet ő k számára, akik szemében egyébként jelentéktelen, kicsi piacnak számítanak. Nyugati szakért ő k folyton tördelik a kezüket, hogy a régiót esetleg k iárusítják Kínának. Orbán esetében ez inkább Oroszországra érvényes, már ha egyáltalán kiárulja az országot. Pekinggel az úgy van, hogy az eddiginél sokkal többet kell költenie, ha tényleg politikai befolyá shoz akar jutni a 16ok körében … Financial Ti mes Brüsszel ideges, mivel Kína kinyújtja kezét KeletEurópa felé, és az EU politikáját befolyásolják ezek az aggályok. Merthogy attól tartanak, hogy Peking az uniós szabályok megingatására használja ki a kapcsolatot, azon kívül el ő nyt húz az egyre nagyo bb keletnyugati feszültségb ő l. A 16okat az mozgatja, hogy a kínaiaknak sok pénzük van az infrastruktúra kiépítésére. Ám az együttm ű ködés immár átterjedt nyíltani politikai és stratégiai területekre is, ami bizalmatlanságot kelt vezet ő nyugati államok körében, nemcsak Brüsszelben. Látnivaló azonban, hogy Kína csillaga feljöv ő ben van a térségben. Kínai cégek az utóbbi 5 évben hozzávet ő leg 15 milliárd dolláros beruházásokat jelentettek be, ami persze sehol sincs az EU szerkezeti alapjához képest, hiszen abból egyedül Lengyelország 80 milliárdot vehet fel a mostani költségvetési id ő szakban. De pl. Magyarország 1,5 milliárd dollárra kapott ígéretet Pekingt ő l. A z unióban sokaknak két dolog miatt f ő a fejük. Az egyik, hogy Kína fokozottan arra használhatja ki keleti befolyását, hogy belezavarjon az EU közös Kínapolitikájába. A másik, hogy a 16ok közül egyesek netán igyekeznek meglovagolni a kooperációt, mert így akarnak er ő sebb tárgyalási pozícióhoz jutni Brüsszellel szemben. Mindenesetre a k ínaiak garantált szerz ő déseket óhajtanak vállalataiknak és ez meglövi a közbeszerzést az egységes európai piacon. A német külügyminiszter már több hónapja figyelmeztetett, hogy az ázsiai nagyhatalom megoszthatja a földrészt. Pontosan ezt támasztja alá a 16+1es keret, amellyel Pekingnek stratégiai céljai is vannak. Egyben ka punak szánja NyugatEurópa felé … Frankfurter Allgemeine Zeitung A ném et külügyminiszter kritikusan szemléli Kína és a keleteurópai államok együttm ű ködését. Gabriel úgy véli, hogy az „ Új selyemút ” mögött nagy geopolitikai, kulturális, gazdasági, s ő t lehet, hogy stratégiai megfontolások húzódnak meg, amivel szemben az EU idáig nem találta meg az ellenszert. A lap annak kapcsán idézi a véleményt, hogy Peking a budapesti csúcsértekezleten nagy, sokmilliárdos pénzeket jelentett be, Magyarországnak pl. fejlesztési segélyt ad. Két milliárdot a Kínai Fejlesztési Bank folyósít, e gymilliárd pedig a befektetési kooperáció keretében érkezik. A vasútvonalat azért újítják fel a magyar és a szerb f ő város között, hogy Pireuszból gyorsabban eljussanak az áruk a földrész közepére Süddeutsche Zeitung A helyzetértékelés „ Kína és a 16 t örpe ” címmel rámutat, hogy Peking kiaknázza az unió gyengeségét és bevásárol, illetve kiépíti hatalmát. Ebben része van az olyan készséges segít ő knek, mint Orbán Viktor . Brüsszel ugyan papolhat arról, hogy er ő s, világos és egységes hangon kell a kínaiakkal tárgyalni, a Li Kocsiang elé Budapesten terített vörös sz ő nyeg valami
