Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. december - Civitas Europica Centralis
2017-12-19
oldal | 11 2017. december 19. Vélemény, publicisztika, interjú, blog 2 2 Bécs még nem esett el „ Tavaly attól tartottunk – bár akadt itthon, aki ezt már el ő re lelkesen ünnepelte – , hogy 2017 az illiberalizmus éve lesz. Nem lett az, de a populista veszély nem múlt el. Az osztrák kormány hétf ő i beiktatásával, már semmi sem mentheti meg az Európai Uniót attól, hogy ne kerüljön egyik kormán yába egy olyan párt, amely korábban nyíltan Európaellenes szólamokat hirdetett. Jöv ő év márciusában olasz parlamenti választást rendeznek, s ha a jobboldal valóban képes az összefogásra, és 35 százalék feletti eredményt ér el, akkor az Osztrák Szabadságpá rtnál is EUellenesebb Északi Liga is bekerülhet a kabinetbe. S akkor még nem is beszéltünk arról, mennyire bizonytalan a helyzet Németországban, ahol ugyan hamarosan megkezd ő dnek majd a nagykoalíciós egyeztetések, de az SPDnél továbbra is er ő sek azok a hangok, amelyek szerint nem szabad szövetkezni az uniópártokkal. Márpedig ha nem lesz nagykoalíció, akkor el ő rehozott választás, elhúzódó belpolitikai válság következik. A német kormány megalakítását nem segítik a bécsi fejlemények, hiszen a nagykoalíció p ártjait megosztja az, ami a szomszédnál történt. Achim Post , a német szociáldemokraták frakcióvezet ő je szerint a „gyújtogató” Orbánnal jobbra tart az osztrák tandem Sebastian Kurz osztrák kancellárral és alkancellárjával, HeinzChristian Strachéval . A CSU ezzel szemben lelkesen ünnepelte az új német kormányt … ” Rónay Tamás http://nepszava.hu/ Katalónia vízválasztó „ IV. Ramon Berengár , Barcelona grófja 1137ben feleségül vette Petronila aragóniai királyn ő t. Ett ő l kezdve Katalónia sorsa összefonódott a kés ő bb Spanyolország részévé vált Aragóniával. De ha Ramonnak vagy Petronilának valaki más tetszett volna meg, mondjuk egy magyar herceg i sarj, akinek a birtokaival azért mégsem lehetett volna egyesíteni az ottani tartományt, akkor ez ma nem így lenne. Meddig fogják még arisztokraták 900 évvel ezel ő tti személyes szeszélyei meghatározni nemzetek sorsát? Valljuk be, az Európán belüli országh atárok kialakulása nem minden esetben szerves fejl ő dés eredménye. A leánykér ő kön kívül sokféle hatalmi rögtönzés is belejátszott abba, hogy kiknek lett saját országuk, és kiknek nem volt ilyen szerencséjük. Jellemz ő erre az arroganciára, ahogyan Metternich megszüntette (és a Habsburg Birodalomhoz csapta) az ezeréves velencei köztársaságot, egyetlen odavetett érve az volt, hogy a „köztársaságok kimentek a divatból”. A mai keleteurópai határok egy részét személyesen Sztálin elvtárs rajzolta rá a térképre, és még csak ilyen, egy mondatos magyarázatot sem tett hozzá, hogy miért lett Lemberg, Ungvár vagy Kisinyov a Szovjetunió része. Önálló nyelv és kultúra nélküli törpeállamoknak viszont saját létet adományoztak a nagyhatalmak, ha úgy tartotta kedvük. Persze, h a ezeket a kicsike városállamokat, vagy országokat a lakosai magukénak tartják, akkor ennek örüljünk, és kívánjunk boldog jöv ő t nekik. De ha nem így van, ha megszületik vagy újjászületik egy másfajta nemzetre való igény, akkor adjuk meg számukra is a dönté s jogát, hogy saját országot alapíthassanak! Milyen ok, érv és igazság nevében ragaszkodna Európa a véletlenszer ű en és önkényesen kialakult, rossznak bizonyuló határokhoz?! … ” Földiák András 3 http://nepszava.hu/ A megosztottság ódiuma „ Az a meglep ő tény, hogy Donald Tusk , az Európai Tanács elnöke a hét végén tartott csúcstalálkozót egy olyan – el ő zetesen nyilvánosságra h ozott – levéllel vezette be, mely az ún. kvóták rendszerét, azaz a bevándorlók szisztematikus és fels ő határ nélküli sz é tosztásának szentelt mechanizmusmust megosztónak és sikertelennek min ő sítette, sokakban azt a reményt ültette el, hogy a kérdéskört végü l is sikerülhet ésszer ű kompromisszumokkal rendezni. Ezt a reményt az is megalapozta, hogy a Visegrádi Négyek az 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkeszt ő k álláspontját 3 a SZEF elnöke
