Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. november - Civitas Europica Centralis
2017-11-30
oldal | 21 2017. november 30. Az Európai Unió a legprosperálóbb, legfejlettebb a világon. Ha ez a szervezet nem tudja kezelni a migrációt, akkor kicsoda - tette fel a kérdést a politikus, hozzáf ű zve, két ki s ország, Libanon és Jordánia - ahol jóval kisebb a jólét - képes ellátni 1,7 millió menekültet, ezért biztos, hogy az unió is meg tudja tenni. "Az a gond, hogy van néhány kormány - nem ország, kormány , megtagadják azoknak a kötelezettségeknek a tel jesítését, amelyeket önkéntesen vállaltak akkor, amikor aláírták az uniós szerz ő dést" - hangsúlyozta, rámutatva, ezzel más országok vállára rakják át a terhet. Sophia in 't Veld úgy vélte, az uniós tagállamok kezelni tudják a migrációt, és végs ő soron , gazdaságilag még szükségük is van a bevándorlásra, csak kontrollálni és szabályozni kell azt. "Abba kell hagynunk tehát, hogy illúziókban ringatjuk az embereket, tündérmesékkel hitegetjük ő ket, hogy lezárjuk a határokat, soha senki nem jut át rajtuk, minden rendben lesz, és becsukjuk a szemünket a világ más részein tapasztalható nyomorúság el ő tt" - emelte ki a liberális politikus, hozzátéve, a jobb élet reménye önmagában nem b ű n, hiszen mindenki jobban szeretne élni. Az a baj, hogy Európában nem teremtettük meg a törvényes lehet ő ségét annak, hogy a munkaer ő eljuthasson hozzánk; létezik ugyan a kék kártya, de nem nagyon élnek vele. Fel kellene végre ismerni, hogy a munkaer ő migrációja létezik, amit szabályozni kellene, és akkor lenne rá törvényes l ehet ő ség. Magyarországgal kapcsolatban megjegyezte, sajnálja, hogy a hangulat annyira megkeseredett, és a migránsellenes kampány már Soros Györggyel is összekapcsolódott. Ugyanakkor volt id ő , amikor a magyarok is menekültek, és Európa - bár történelme során sok rossz dolog történt - a menekülteket rendszerint befogadta. Az alelnök az interjút azzal zárta, nem örül annak, ha pénzügyi eszközöket kell alkalmazni azon országokkal szemben, ak ik nem akarják befogadni a migránsokat, de ez az eszköz annak a csalódottságnak a következménye, amit mindenki érez néhány kormány "csökönyös" magatartása miatt. "Ha a kormányok azt mondanák, nem tetszik ez a terv, de van egy m ű köd ő képesebb javaslatunk, eg y javaslat, ami tiszteletben tartja az Európai Unió értékeit és alapelveit, akkor arról lehet beszélni" - mondta Sophia in 't Veld. v v i i s s s s z z a a Magyar Nemzeti Keresked ő ház: a szül ő földön boldogulást segítik el ő a határon túli gazdaságfejlesztési programok Starovic Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Gúta, 2017. november 29., szerda (MTI) - A külhoni magyarok szül ő földön való boldogulásának el ő segítése a célja a határon túli területeken indított gazdaságfejlesztési programoknak, s ezt a célt a Magyar Nemzeti Keresked ő ház (MNKH) Kárpátmedencei irodahálózata is segíti - jelentette ki Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Keresked ő ház vezérigazgatója szerdán magyar újságíróknak nyilatkozva a felvidéki Gútá n (Kolárovo), ahol látogatást tett a Figyel ő Top200 díjátadóján az év határon túli magyar vállalata díjat elnyert Vitaflóra Gúta Malomipari Vállalatnál. "A keresked ő ház tevékenysége fontos kiegészít ő eszköze a külhoni területeken indított gazdaságfejl esztési programoknak" - mutatott rá Oláh Zsanett. Kifejtette: ahhoz, hogy a fejlesztési források felhasználása fenntartható gazdasági fejl ő dést eredményezzen, szükségszer ű , hogy a gazdaságfejlesztési programban részt vev ő vállalkozások segítséget kapjanak termékeik piacra helyezése során, s így ezek a források a lehet ő leghatékonyabb eredményekhez segítsenek hozzá. Az MNKH két éve kezdte megnyitni Kárpátmedencei irodahálózatát, amelynek 22 irodája van a szomszédos országok magyarok lakta területein és Lengyelországban, illetve 13 Magyarországon. Irodáik létrehozásával stratégiai célkit ű zését, a határokon átível ő magyarmagyar gazdasági kapcsolatok er ő sítését támogatja az MNKH. A hálózatnak több feladata is van, ezek közül kiemelt fontosságú, hogy az iro dák segítségével partnereket találjanak magyarországi székhely ű vállalkozások számára, másrészt pedig, hogy felt é rképezzék a külhoni magyar vállalkozásokat, s közben segítsék ő ket a piackeresésben. Az MNKH vezérigazgatója rámutatott: két év után számot vetnek az eddigi eredményekkel, illetve végigjárják azokat a területeket, ahol sikereket értek el, és találkoznak azokkal a vállalkozókkal, akikkel együttm ű ködnek. "Az els ő iroda megnyitása óta azok a cégek, amelyekkel elkezdtünk együttm ű ködni, 4 és f él milliárd érték ű üzletet kötöttek, ez nagyon szép eredmény" - mondta Oláh Zsanett. Kifejtette: az üzletkötések között volt olyan, amikor magyarországi vállalkozásnak sikerült külhoni piacon megvetnie a lábát, illetve fordítva is, de arra is volt példa, h ogy külhoni magyar vállalkozás egy másik külhoni magyar régióban tudott üzletet kötni. Hozzátette: a vállalkozókkal folytatott tapasztalatcsere a régiónként változó sajátos igények és lehet ő ségek felmérését is szolgálja. Ebb ő l az sz ű rhet ő le, hogy a Felvidéken a helyi magyar vállalkozók tekintetében a mez ő gazdaság, az élelmiszeripari termelés és a szolgáltatás szegmensében kínálkozik a legtöbb lehet ő ség.
