Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. november - Civitas Europica Centralis
2017-11-15
oldal | 13 2017. november 15. A magyar szórvány napja Az Országgy ű lés 2015. november 3án a határon túli magyarság iránt viselt, az alaptörvényben rögzített felel ő sség jegyében november 15ét, Bethlen Gábor (15801629) erdélyi fejedelem születésének és halálának napját a magyar szórvány napjává nyilvánította. A parlament felhívta az intézményeket, szervezeteket, és felkérte a polgárokat, hogy a nemzet szerves részét alkotó szórványmagyarság támogatásána k egy kiemelt napot szenteljenek, és ett ő l az évt ő l kezdve ezt a napot közösen, méltó keretek között ünnepelj é k meg. Az MTVA Sajtóadatbankjának összeállítása: A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nagyváradi kongresszusa már 2011. február 27én hat ározatban nyilvánította november 15ét a magyar szórvány napjává, amelyet Erdélyben 2011 óta ünnepelnek meg. A döntést azzal indokolták, hogy az anyaország hat á rain kívül tömbben, kisebbségben és szórványban él ő magyarok sajátos gondokkal küszködnek, és a szórványban él ő k a leginkább veszélyeztetettek közülük. A magyar szórvány napján a f ő szerepl ő k a szórványban él ő k, az ő kultúrájuk, mindennapjaik bemutatása. Szórványon az összefügg ő területi kapcsolattal nem rendelkez ő kisebbséget értjük, amelynek tagjai idegen nyelvi környezetben élnek a Kárpátmedencében és Moldvában. A szórvány függ az adott település lélekszámától, iskolarendszerének és egyéb intézményrendszerének meglétét ő l, fejlettségi szintjét ő l is. Létszáma nehezen meghatározható: a Kárpátmedencéb en 200 ezer és 1 millió között ingadozik. A szórványosod á si folyamat egyre gyorsul, és a határon túli magyarságon belül egyre többen élnek így … ( https://www.vajma.info ) Vélemény, publicisztika, interjú, blog 2 2 Búcsú a Nagy Októbert ő l A hivatalos Oroszország óvatosan elhatárolódik a bolsevik forradalomtól, de az egész szovjet korszaktól nem. A kormánypárti lapban a neves történész a századik évforduló kapcsán megállapítja, hogy a közvélemény fele ma is híve az 1917es forradalomnak, de ö römmel állapítja meg, hogy ez az arány csökken ő ben van. „ Még ha valaki ma is a szovjet múlt varázsa alatt áll, akkor sem szabad ezt a varázst a forradalomra is kiterjeszteni ” – írja az Izvesztyijában Vlagyimir Rudakov történész, az Isztorik (történész) cím ű folyóirat f ő szerkeszt ő je. Az évforduló el ő tti héten ma ga Putyin elnök avatta Moszkvában a sztálini terror áldozatainak emlékm ű vét, és beszédében úgy fogalmazott, hogy a szovjet korszaknak el ő nyei és hátrányai is voltak, mindenesetre jogos a kérdés, hogy nem lehetett volnae evolúci ó s, nem forradalmi úton hala dni, úgy, hogy ne rombolják le az állam intézményeit és ne törjék derékba milliók életét. Az egykor kötelez ő november hetedikei díszszemle helyett az idén jelmezes bemutatót tartottak az orosz történelem háborúiból, és a korábban meghirdetett felejtéspolitika programjával összhangban az 1917es forradalomról szó sem esett. Rudakov közvéleménykutatási adatokat idéz arról, hogy az orosz lakosságnak egyre növekv ő többsége, immár 92 százaléka megengedhetetlennek tartana bár milyen forradalmat a jelenben. Az 1917es forradalomról viszont már megoszlanak a vélemények. A válaszadók fele ma is rokonszenvvel tekint a bolsevik hatalomátvételre (lökést adott a fejl ő désnek, a többség érdekében hajtották végre, és így tovább). A másik ötven százalék felefele arányban oszlik meg azok között, akik szerint a forradalom éppen, hogy fékezte a fejl ő dést, katasztrófába torkollott, illetve akik határozottan elítélik, mivel semmivel sem igazolható pusztulást okozott emberéletben … ( http://www.metazin.hu/ ) 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkeszt ő k álláspontját
