Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. október - Civitas Europica Centralis

2017-10-07

oldal | 23 2017. október 7. több tucatnyian orosz nyelven író ukrán prózistának, költőnek vallották magukat…”





Horváth

Sándor (

http://kiszo.hhrf.org/

) A katalán „analógia”  „A katalán függetlenségi referendum továbbra is foglalkoztatja a

sajtót szerte a világon, ami természetes, egyrészt mert még nem mindig világos, hogy milyen

következményei lesznek a népszavazásnak, másrészt ilyenkor óhatatlanul előkerülnek a párhuzamok, idehaza pedig a „magyar veszély” is. Jellemző módon a román elemzők többnyire

a szeparatizmus veszélyeire összpontosítanak a téma kapcsán; arra, hogy mit jelentene

Katalónia egyoldalú kiválása Spanyolország és az Európai Unió jövője szempontjából, milyen

folyamatokat indíthatna el a kontinens országaiban, így Romániában is. Ezzel a szemellenzős eszmefuttatással két gond is van. Az egyik: figyelmen kívül hagyja a katalán függetlenségi

népszavazáshoz vezető okokat. A másik: az Erdély–Katalónia párhuzam nem csak sántít, hanem

nem létezik. Nemcsak azért, mert Székelyföld helyzete teljesen más, hanem mert magyar részről nem merült fel Székelyföld függetlensége. E nélkül nem sok értelme van a párhuzamnak, éppen

ezért egyes román „elemzők” a magyar kormány álláspontjának kiforgatásával próbálják

alátámasztani a „magyar veszéllyel” kapcsolatos képzelgéseiket …”





Szőcs Levente (

http://www.maszol.ro/

) „Ma hiányzik a közép”  Interjú Ivan Krastev bolgár politológussal  „Ma, a közösségi

média korszakában eltelhet úgy az életed, hogy nem konfrontálódsz, nem is igen találkozol a másik oldal véleményével. Ez a hatalmas kulturális és intézményi változás jelentősen átalakította a demokráciáról vallott felfogásunkat” – mondja a bécsi Humán Tudományok

Intézetének kutatója, a szófiai Centre for Liberal Strategies elnöke. A társadalomtudós, aki

vezető nyugati lapok rendszeres vendégkommentátora, az interjúban kifejti véleményét a

legutóbbi német és amerikai választásokkal kapcsolatos dilemmákról, a populizmus esélyeiről a világban, az európai integrációról, és beszél a magyar miniszterelnök Oroszországhoz, valamint

a választások utáni Németországhoz fűződő várható viszonyáról (

http://www.es.hu/

) C

C

i

i

k

k

k

k

e

e

k

k  Ab: találkozó határon túli magyar alkotmánybírákkal Budapest, 2017. október 8., vasárnap (MTI) - Az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke és tagjai több nemzetközi

találkozót tartottak az elmúlt időszakban, köztük a magyar-magyar párbeszéd jegyében határon túli magyar

alkotmánybírákkal közös kerekasztal-megbeszélésen vettek részt Szegeden. Sulyok Tamás, az Ab elnöke az MTI-nek elmondta: a szegedi rendezvény témája a tisztességes eljáráshoz,

különösen az anyanyelv használatához és jogi képviselethez való jog alkotmánybírósági gyakorlata volt

Romániában, Szlovákiában, Szerbiában és Magyarországon. A szeptember 21-ei megbeszélésen Sulyok Tamás mellett részt vett Mészáros Lajos, a szlovák, Varga Attila, a

román és Koherz Tamás, a szerb alkotmánybíróság tagja. Az Ab elnöke beszámolt arról is, hogy meghívására az intézmény történetében először mintegy 40,

Magyarországra akkreditált nagykövet vett részt az Ab-n rendezett fogadáson szeptember 20-án. Az érdeklődők tájékoztatást kaptak az Ab magyar demokráciában betöltött szerepéről, erős alapjogvédelmi jogosítványairól,

hatásköréről és politikai konszenzus alapján megválasztott tagjairól - mondta Sulyok Tamás. Felidézte, hogy a nagyköveteknek elmondta többi között, milyen változásokat hozott a 2012-ben életbe lépett

alaptörvény, amely egyes költségvetési kérdésekben részlegesen és időlegesen korlátozza az Ab hatáskörét,

"ugyanakkor megerősítette a testületet a jogállamiság őrének szerepében". Arra hívta fel a figyelmet: a korábbi

időszakhoz képest ugyanis fontos különbség, hogy az Ab nem csupán a törvényhozó és a végrehajtó, hanem

immár a bírói hatalom felett is alkotmányos kontrollt gyakorol, hasonlóan a német alkotmánybírósághoz.