Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. október - Civitas Europica Centralis
2017-10-31
oldal | 22 2017. október 31. Vasárnap politikai pártok, önkormányzatok, civil szervezetek, valamint a magyar diplomácia képvisel ő i és magánszemélyek koszorúzták meg az emlékhelyet. Jelen volt Jasmina Jurisin, a szerb áldozatok emlékét ápoló Razzia 1942 Emlékbizottság titkára, valamint Teleki Júlia túlél ő is. A második világháborúban Jugoszlávia német lerohanása után, 1941 áprilisában a Délvidék magyar fennhatóság alá került. Újvidéken és környékén a magyar honvéd- és csend ő ralakulatok által 1942 elején végrehajtott partizá nvadász rajtaütésekben mintegy 34 ezer ember vesztette életét, f ő ként szerbek és zsidók. Az 1942es "hideg napok" után két és fél évvel, az 1944. október 17t ő l 1945. február 1ig tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak me gtorlásában a becslések szerint legalább 20 ezer délvidéki magyar halt meg. A legvéresebb események színhelye Csúrog, Mozsor és Zsablya volt, ahol szinte a teljes magyar lakosságot kiirtották. A túlél ő ket gyalogmenetben a járeki gy ű jt ő táborba vitték, ahol hatnyolc hónapot kellett eltölteniük. A nélkülözésekbe több ezren belehaltak, a túlél ő k soha nem térhettek vissza otthonaikba. A történtekr ő l 1990ig beszélni sem lehetett. A szerb kormány 2014ben, hét évtized után helyezte hatályon kívül a három va jdasági település (Csúrog, Mozsor és Zsablya) magyar lakosságának kollektív b ű nösségét kimondó határozatot. v v i i s s s s z z a a Katalán válság - Az MPP szerint a függetlenség kinyilvánítása az 1918as Gyulafehérvári Nyilatkozathoz hasonlít Kolozsvár, 2017. október 30., hétf ő (MTI) - Az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) vezet ő i szerint a katalán függetlenségi nyilatkozat a románok által lakott területek Magyarországtól való elszakadását egyoldalúan kimondó 1918as Gyulafehérvári Nyilatk ozathoz hasonlít. Err ő l Salamon Zoltán a párt ügyvezet ő elnöke, és Kulcsár Terza József parlamenti képvisel ő , az MPP háromszéki szervezetének elnöke beszélt egy hétf ő i sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón. Kijelentéseiket a Maszol.ro portál idézte. Salamon Zoltán kijelentette: van párhuzam Katalónia és Székelyföld között, de nem ott, ahol ezt Bukarestben látják. "Bukarest elítéli a katalán függetlenségi nyilatkozatot, miközben a románok 1918ban, Gyulafehérváron hasonló egyoldalú nyilatkozat révén szakították el Erdélyt Magyarországtól és csatolták Romániához" - idézte a politikust a portál. Az MPP Hargita megyei szervezetének elnöki tisztségét is betölt ő politikus szerint Európa általában támogatja az autonómiát, amelyb ő l több is van a terület én, és nem támogatja az elszakadást. "Nem tervezünk területi revíziót, hanem országhatáron belüli területi autonómiát szeretnénk" - egyértelm ű sítette Salamon Zoltán, aki szerint "az autonómia legitim és biztonságpolitikai stabilitást eredményez, az elszaka dás pedig illegitim és biztonságpolitikai instabilitást okoz". Kulcsár Terza József hozzátette: a román hatalom és a bukaresti média szándékosan félrevezeti a közvéleményt, és összemossa a katalán függetlenedési szándékot Székelyföld területi autonómiá jának követelésével, holott nyilvánvalóan két különböz ő fogalomról van szó. Kulcsár Terza József a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által vasárnap este szervezett ő rt ű zgyújtás akcióra is kitért. Szerinte a rossz id ő ellenére összegy ű ltek annyian, hogy fel tudják mutatni az autonómia iránti igényt, és lélekben sokan velük voltak. A polgári párti politikus méltányolta az egyházi méltóságok támogatását, akik a különböz ő helyszíneken imát mondtak Székelyföld autonómiájáért. v v i i s s s s z z a a Ülésezik a Magyar Állandó Értekezlet és a diaszpóratanács Budapest, 2017. október 31., kedd (MTI) - Jöv ő héten csütörtökön és pénteken tartja éves ülését Budapesten a Magyar Diaszpóra Tanács (MDT) és a Magyar Állandó Értekezlet (Máért), mindkét rende zvény Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásával kezd ő dik. Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár kedden újságíróknak elmondta: az el ő z ő évekhez hasonlóan a Máért dönt a következ ő tematikus évr ő l, s amennyiben elfogadják a javaslatot, 2018ban a középpontba a külhoni magyar családok kerülnek. A zárónyilatkozatban, amelyet az ülés végén fogadnak el, idén is összegezik az elmúlt év külhoni magyarságot érint ő legfontosabb történéseit.
