Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. október - Civitas Europica Centralis
2017-10-03
oldal | 12 2017. október 3. most éppen tárulna. Lehet, hogy még nem kerestük elég hosszan vagy elég figyelmesen, és holnap, netán egy hét, egy hó nap múlva majd világos lesz, merre kellene tartaniuk a demokrácia magyarországi híveinek. Csakhogy nincs elég napunk, hetünk, hónapunk, meg elég türelmünk sincs. Fél év múlva választások lesznek. Az eddig "csupán" borzalmas helyzet jelenleg tragikus … ” Ho rváth Gábor ( http://nepszava.hu/ ) Lisszabontól Ő csényig „ Jó kis botrány kerekedett abból, amit Tallinnban mondott a miniszterelnök a Tolna m egyei ő csényiekr ő l, akik a szokásosnál is hevesebben tiltakoztak, mert a faluban egy panzió menekülteknek adott volna szállást pár napra. Orbán Viktor pontosan értette a dolgot, és egyáltalán nem csodálkozott az emberek dühén. Azonosulva a migránsoktól a médiákból megijedt népekkel azt mondta, azért nem akarnak az emberek migránsokat befogadni, mert annyit hazudtak nekik ebben az ügyben, hogy már nem hi sznek el senkinek semmit. Ez valóban így van. Semjén Zsolt például egy héttel ezel ő tt hangsúlyozta, hogy hatalmas a nyomás Magyarországon. A Magyar Távirati Iroda szerint azt mondta, hogy Brüsszel ne magyarázza meg nekünk, kiket engedünk be. Az Európai Uni ó bürokráciája teljesen tudatosan akarja megváltoztatni Európa és Magyarország etnikai, kulturális, vallási arculatát, anélkül, hogy err ő l megkérdezte volna az embereket. A keresztény értelmiségiek találkozóján a miniszterelnökhelyettes senkiben sem hagyo tt kétséget afel ő l, hogy mindent a fejünk fölött akarnak eldönteni mások. „Soha nem írtunk alá az Európai Unióval olyan megállapodást, amelyben átengedtük volna nekik a szuverenitás legfontosabb elemét, azt, hogy mi magunk határozhassuk meg, hogy kivel aka runk együtt élni.” Tegyük hozzá, hogy mindez tényleg nagyon fontos. Csak az a baj, hogy nem igaz … ” D. Horváth Gábor ( https://mno.hu/ ) Kelet- és oroszné metek „ A német közéletet meghatározzák az integrációs viták. Ilyenkor f ő leg a muzulmánokra szokás gondolni. Miközben azonban a németországi törökök csupán alig felének van szavazati joga, két másik csoporttal – amelynek tagjai mind német állampolgárok – alig szok á s foglalkozni. Egyrészt a keletnémetekr ő l van szó, másrészt a kilencvenes évekt ő l a volt szovjet térségb ő l bevándorolt úgynevezett „orosznémetekr ő l”, „russendeutschokról”. A törökök többsége NyugatNémetországba vándorolt ki, az ottani világba sz ocializál ó dott. A keletnémetek és az orosznémetek azonban kommunista diktatúrából jönnek, egészen más értékvilágot, mentalitást hozva magukkal. Az Alternatíva Németországnak (AfD) a maga Nyugatellenes jelszavaival ezért tudott e körökben kiemelked ő eredmé nyeket elérni. KeletNémetországban a párt mindenütt a második helyet szerezte meg, Szászországban pedig els ő lett. Míg a nyugatnémet területeken az AfD tízszázalékos kispárt, a keletnémet vidékeken húsz százalék feletti néppárt. A nyugati tartományokban e közben jól kimutatható – ahogy a keletbajorországi eredményeket elemz ő Passauer Neue Presse is írta – , hogy olyan körzetekben tarolt az AfD, ahol az orosznémetek aránya kimagasló. Az AfD ezt a réteget, amelynek német származása nem kis részben megkérd ő je lezhet ő , tudatosan szólította meg. Oroszul. Az orosznémetek életvitele, szocializációja posztszovjet. Sokan a mai napig a németországi eseményekr ő l is a Merkelellenes orosz állami médiából tájékozódnak … ” Techet Péter ( htt ps://mno.hu/ ) Az MSZP felfalta magát „ Béke politikai poraikra – ezzel a címmel siettem elbúcsúztatni a még úgyahogy létez ő magyar baloldalt a Magyar Nemzet kett ő vel ezel ő tti számában. Minden okom megvolt erre: miután Botka Lászlóék a hét elején el őá lltak a legyen mégis közös lista ötletével, parodisztikustragikomikus fordulatok következtek. Az érdekeltek és a szegr ő lvégr ő l érintettek a hét végén sem lankadtak, bejelentés t tett a Demokratikus Koalíció, az LMP pedig hivatalosan is listavezet ő vé emelte Szél Bernadettet . A tempó hétf ő n tovább fokozódott, a szocialisták máris
