Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. október - Civitas Europica Centralis

2017-10-02

oldal | 15 2017. október 2. Szilágyi Péter kiemelte: a magyar szakkollégiumok nyitása a Kárpát­medence többi részén is kezd megvalósulni. Pozsonyban az újvidékihez hasonló szakkollégium nyílt, a Felvidéken megnyílt az Esterházy Akadémia, és Temesváron is hamarosan elindul egy ily en intézmény - tette hozzá a helyettes államtitkár. Mindenhol az a cél, hogy a magyar fiatalok magyar közösségben legyenek, tudják magukat képezni, magyar tudást szerezzenek, és ezt a tudást a szül ő‍ földjükön adják tovább - húzta alá a politikus. Pászt or István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a vajdasági tartományi képvisel ő‍ ház elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az Európa Kollégiumban olyan szakmai élet folyik, amely túlmutat az egyetemi oktatáson, olyan kapcsolati t ő‍ két és emberi kapcsolatokat jel ent, amely a remények szerint segíti a fiatalok tanulmányait, és ezeket a kapcsolatokat egész életük során hasznosíthatják - tette hozzá. Az Európa Kollégium ötlete 2005­ben született meg, 2008­ban helyezték el az intézmény alapkövét, majd vajdasági t artományi és anyaországi forrásokból kezdték el az építkezést, és 2015­ben fejezték be a munkálatokat. Vajdaság legnagyobb városában, Újvid é ken korábban szétszórva éltek a magyar egyetemisták, ez a kollégium egy fedél alá gy ű‍ jti ő‍ ket, hogy ne más nyelvi kö rnyezetben kelljen élniük. A kollégium célja el ő‍ segíteni a vajdasági magyar fiatalok szül ő‍ földön maradását és boldogulását. ‍ ‍ v v i i s s s s z z a a ‍ A Felvidékr ő‍ l kitelepített magyarokra emlékeztek Pozsonypüspökin Starovic Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2017. október 1., vasárnap (MTI) - Az egymást és Európát megvédeni akaró népek között be kell temetni a történelmi békétlenség vermeit és ezt a kitelepítések miatti bocsánatkérés is el ő‍ segítheti - mutatott rá Szili Katalin miniszterelnöki megb í zott Pozsonypüspökin (Podunajské Biskupice) vasárnap. A ma már Pozsony részét képez ő‍ településen 70 éve történt a kitelepítés, ebb ő‍ l az alkalomból tartottak megemlékezést. A felvidéki magyarság legnagyobb kulturális­közéleti s zervezete, a Csemadok szervezte megemlékezésen mintegy kétszázan vettek részt, köztük a még él ő‍ kitelepítettek, leszármazottaik, ismert közéleti személyiségek és különböz ő‍ szervezetek képvisel ő‍ i. A rendezvény szentmisével kezd ő‍ dött a helyi Szent Miklós­plé bániatemplomban, majd a mellette lév ő‍ magyar iskola kertjében felállított kopjafánál folytatódott emlékm ű‍ sorral és ünnepi beszédekkel. Szili Katalin elmondta: a magyarság számára a 20. század olyan volt, amelyben kétszer volt vádlott és kétszer kiáltot ták ki b ű‍ nösnek. A második világháború utáni történelmi eseményeket felidézve hozzáf ű‍ zte: a felvidéki magyarság számára nem fejez ő‍ dtek be a megpróbáltatások a második világháború végeztével, mert amikor már mindenki úgy érezte, hogy fellélegezhet, akkor ke llett elhagyniuk az embereknek otthonaikat, akkor került sor az "álnok lakosságcserére", a reszlovakizációra és a benesi jogtiprásokra. Rámutatott: ezekért mind a mai napig nem történt meg a bocsánatkérés, pedig ezeknek a "sötét, mély vermeknek" a betemeté sére szükség lenne. "Huszonegyedik századi polgárokként csak akkor élhetünk együtt, ha számunkra ez a megbékélés megadatik és hetven évet követ ő‍ en erre a bocsánatkérésre sor kerül" - szögezte le Szili Katalin. Kiemelte: ma, amikor "kopogtatnak Eur ópa ajtaján", bármelyik nép megmaradása a kontinensen csak akkor lehetséges, ha együttm ű‍ ködnek, ha az egyes népek tisztelik egymást, tiszteletben tartják egymás kultúráját, identitását, mert csak így fogják tudni védeni egymást és azt, amit közös Európának hívnak. A második világháború után az újjáalakult Csehszlovákiában az 1945. április 5­i kassai kormányprogram a magyarokat és a németeket kollektívan tette felel ő‍ ssé az ország "felbomlasztásáért". A kormányprogramot nyomatékosító úgynevezett Benes­dek rétumok nyomán megsz ű‍ nt a magyarság 97 százalékának állampolgársága, majd kés ő‍ bb az úgynevezett lakosságcsere­egyezmény alapján 1947 és 1949 között mintegy 80 ezer magyart telepítettek át Magyarországra. A ma húszezer lakosú, de akkor még csak néhány ezres Pozsonyp ü spökir ő‍ l 1947­ben több száz magyart telepítettek Magyarországra. ‍ ‍ v v i i s s s s z z a a Készítette: Boér Krisztina CEC © –‍ M INDEN JOG FENNTARTVA

Next

/
Oldalképek
Tartalom