Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. október - Civitas Europica Centralis

2017-10-14

oldal | 7 2017. október 14. Az erdélyi magyarság elszabotált autonómiaigényér ő‍ l tárgyaltak egy kolozsvári konferencia résztvev ő‍ i ‍ Az erdélyi magyarság elszabotált autonómiaigénye volt a témája az igényt el ő‍ ször kinyilvánító Kolozsvári Nyilatkozat 25. évfordulója alkalmából tartott pénteki kolo zsvári konferenciának. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által szervezett konferencián Sz ő‍ cs Géza kormánybiztos, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 25 évvel ezel ő‍ tti f ő‍ titkára a " belülr ő‍ l vezérelt " RMDSZ kiemelked ő‍ dokumentumának nevezte a Kolozsvári Nyilatkozatot. Megjegyezte, már akkor nyilvánvaló volt, hogy Bukarest az RMDSZ küls ő‍ vezérlésére törekszik, és a budapesti küls ő‍ vezérlés jelei is megmutatkoztak. Sz ő‍ cs Géza szerint az autonómianyilatkozat a közösség na gy ideáljainak a megfogalmazását jelentette, és az RMDSZ számára 1993­ban kialakított államstruktúra pedig ennek az ideálnak a megvalósítását szolgálta. A politikus naivitásnak min ő‍ sítette, hogy az autonómianyilatkozatot és az államstruktúrát kidolgozó pol itikusok 1993­ban megelégedtek a gondolataik elfogadtatásával, és nem törekedtek vezet ő‍ tisztségek elfoglalására. Hozzátette: azóta " megtörtént az ideák apró pénzre váltása, a közösségi ideálok felélése " ( http://www.mti.hu ) Hivatalos: három miniszter lemond, átalakul a Tudose­kormány (percr ő‍ l percre) ‍ Ö sszeült csütörtök délután a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezet ő‍ sége dönteni a Mihai Tudose miniszterelnök álta l javasolt kormányátalakításról ( http://www.maszol.ro/ ) VISSZATÉRNI A KOLOZSVÁRI NYILATKOZATHOZ ( BÍRÓ ZSOLT SEPSISZENTGYÖRGYÖN) ‍ Huszonöt éves a Kolozsvári Nyilatkozat, mely mérföldk ő‍ volt az erdélyi magyar politizálásban, ideje lenne leporolni, aktualizálni és ismét a román közvélemény elé tárni a magyar közösség igényeit –‍ nyilatkozta tegnap Sepsiszentgyörgyön Bíró Zsolt , a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. Meglátása szerint ez a lép és azért is id ő‍ szer ű‍ , mert ma Romániában a hangulat igencsak hasonlít a negyedszázaddal ezel ő‍ ttihez.Az MPP elnöke és képvisel ő‍ je els ő‍ sorban a parlamentben uralkodó hangulatra utalt, a magyar képviselet minden kérését lesöprik, elutasítják, de egyre s ű‍ r ű‍ sö dnek a magyarellenes uszítások a sportpályákon és a hírtévék m ű‍ soraiban is. Úgy véli, fontos lenne pontosan megfogalmazni a magyar igényeket, célkit ű‍ zéseket, mert jelenleg ezeket nem ismeri a románság, nem tudják pozicionálni a követeléseket, így odajutunk , mint a közigazgatási törvény módosításának elutasításakor, a‍m‍i‍k‍o‍r‍ ‍a‍z‍z‍a‍l‍ ‍é‍r‍v‍e‍l‍t‍e‍k‍,‍ ‍h‍o‍g‍y‍ ‍„‍ a magyaroknak semmi nem elég, ha a kisujjukat adják, az egész kezüket követeljük ”‍ ‍(‍ http://www.erdely.ma/ ) A GULAG­JELENSÉG, ÉS A MAGYAR HOLOKAUSZT ‍ Kézdivásárhelyen az Erzsébet Teremben október 12­én, csütörtökön mutatták be szerz ő‍ jelenlété­ben, a magyarországi Hét Krajcár Kiadó gond ozásában Gazda József A Golgota útján cím ű‍ nemzeti szociográfiáját. A könyvet értékelte és az íróval beszélgetett Borcsa János író, kritikus. Ez a szerz ő‍ huszonhetedik megjelent könyve. Ferenc Attila házigazda üdvözlése után Borcsa János méltatta a szerz ő‍ m‍u‍n‍k‍á‍s‍s‍á‍g‍á‍t‍ ‍é‍s‍ ‍a‍ ‍n‍e‍m‍r‍é‍g‍ ‍m‍e‍g‍j‍e‍l‍e‍n‍t‍ ‍k‍ö‍n‍y‍v‍e‍t‍:‍ ‍„‍ Gazda József mintegy negyven éve kezdett bele a magnetofonos gy ű‍ jtésbe, de az összegy ű‍ lt forrásanyag feldolgozásához, megszerkesztéséhez, a töredékek egymáshoz illesztéséhez –‍ ahogy írta els ő‍ ilyen m ű‍ fajú munkája, az Így tudom, így mondom el ő‍ szavában 1980­ban –‍ el ő‍ példái nem voltak. Tulajdonképpen az oral historyt kezdte el m ű‍ velni akkor, a történettudománynak egy új kutatási módszerét és m ű‍ faj á t, az elbeszélt történelmet választotta, azt, amely az egyszer ű‍ vagy kisember, vagyis az alulnézet perspektívájából mutatja be a történelmet. ”‍ ( http://www.erdely.ma/ ) NEM VAGYUNK TERRORISTÁK ‍ Nem terrorista, aki Székelyföld autonómiájáért harcol –‍ ezt válaszolta Kulcsár­Terza József kérdésére a Román Hírszerz ő‍ szolgálat (RHSZ) képvisel ő‍ je a képvisel ő‍ ház emberjogi bizottságának meghallgatásán. A háromszéki képvisel ő‍ azon az ülésen tette fel kérdé sét, amikor a hírszerz ő‍ szolgálat hatáskörének b ő‍ vítésér ő‍ l vitáztak ( http://www.erdely.ma/ )

Next

/
Oldalképek
Tartalom