Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. szeptember - Civitas Europica Centralis

2017-09-04

oldal | 12 2017. szeptember 4. C C i i k k k k e e k k ‍ Schulz támadta Merkelt a német kancellárjelöltek televíziós vitáján, de az els ő‍ felmérések szerint alulmaradt Berlin, 2017. szeptember 4., hétf ő‍ (MTI) - Élesen bírálta egyebek mellett bevándorlási- és menekültpolitikája, továbbá a nyugdíjrendszer állapota miatt Martin Schulz német szociáldemokrata kancellárjelölt Angela Merkel h ivatalban lév ő‍ kormányf ő‍ t a kancellárjelöltek vasárnap esti televíziós vitájában, amelyen Magyarországról és Lengyelországról is szó esett. Az els ő‍ felmérések szerint a negyedik ciklusára készül ő‍ Angela Merkel szerepelt jobban a másfél órás tévévitába n, amely a szeptember 24­i szövetségi parlamenti (Bundestag­) választást felvezet ő‍ kampány legfontosabbnak tartott eseménye volt. Az ARD és a ZDF közszolgálati televíziók mellett a két legnagyobb országos kereskedelmi tévé, az RTL és a SAT1 is él ő‍ ben közve títette. A négy csatorna egy­egy ismert televíziós újságírója által vezetett vita els ő‍ és leghosszabba blokkja a migrációról, menekültügyr ő‍ l és társadalmi integrációról szólt. Martin Schulz hangsúlyozta, hogy Angela Merkel hibázott, amikor 2015 szepte mberében a menekültek beengedésér ő‍ l határozott, mert nem vonta be a döntésbe az európai partnereket. Így lehet ő‍ vé tette Magyarországnak és Lengyelországnak, hogy kivonják magukat a felel ő‍ sségvállalás alól, és "cserben hagyják Németországot", holott "sok pé nzt fizetünk ezeknek az országoknak". Angela Merkel kiemelte, hogy "Orbán Viktor elvette a menetjegyeket a Budapesten lév ő‍ menekültekt ő‍ l és egyszer csak nem engedte, hogy elinduljanak a vonatok", és "tudtuk, hogy Magyarország nem hajlandó szolidárisan részt venni" a menekültek ellátásában. Így szeptember 4­én este gyorsan kellett cselekedni a Magyarországon gyalog elindult menekültek ügyében, mert "semmi reményem nem volt abban, hogy Orbán Viktor megváltoztatja hozzáállását" - mondta a kancellár. A migrációs válság kezelésér ő‍ l szólva Martin Schulz kiemelte, hogy a küls ő‍ határok lezárása helyett egy közös, uniós bevándorlási jogi rendszert kell kialakítani, kanadai, amerikai és ausztrál mintára, amely lehet ő‍ séget ad a legális bevándorlásra, aki pedig illegálisan lépi át az EU határát, azt vissza kell utasítani. Ehhez a szavai szerint a terheket a tagállamok között szolidárisan megosztó rendszerhez kell igazítani az EU pénzügyi támogatási rendszerét, mert "nem mehet tovább", hogy olyan tagállamok, mint Lengyelország és Magyarország támogatást kapnak az EU­tól a mez ő‍ gazdaságtól az útépítésig egy sor feladathoz, de elutasítják a szolidaritást a migráció ügyében. Angela Merkel kiemelte, hogy az uniós küls ő‍ határok ellen ő‍ rzése mellett az EU­Törökország menekültügyi megállapodáshoz hasonló együttm ű‍ ködést kell folytatni az EU szomszédságának más államaival, az Európán kívülr ő‍ l induló migráció szabályozásában pedig nem kell az EU­ra várni, hanem meg kell alkotni egy német törvényt a képzett munkavállalók be vándorlásáról. Aláhúzta: a migráció nem fenyegetés, hanem nagy feladat, és Németország nem zárkózhat be a világ más részein pusztító háborúk és szegénység el ő‍ tt. Ez azonban "nem jelenti azt, hogy mindenki jöhet". A társadalmi integráció kérdéseivel kapcsolatban Angela Merkel kijelentette, hogy négymillió muzulmán ember él Németországban, akik mind "hozzájárulnak az ország sikeréhez", így vallásuk a német társadalom része, de csak akkor, ha az alaptörvénynek meg felel ő‍ módon gyakorolják, és vezet ő‍ ik elhatárolódnak az iszlám nevében elkövetett terrortól. Martin Schulz kijelentette: 3­5 százaléknyi fanatikus és radikális miatt nem szabad elítélni egy vallást, de meg kell akadályozni, hogy kívülr ő‍ l "gy ű‍ löletet ex portáljanak" Németországba. A német­török diplomáciai viszállyal kapcsolatban Schulz a Törökországgal folytatott EU­csatlakozási tárgyalások megszakítását sürgette. Merkel hangsúlyozta, hogy a Törökországban raboskodó német állampolgárok miatt nem szab ad "becsapni az ajtót", és els ő‍ sorban gazdasági nyomást kell gyakorolni Ankarára. Mindketten állást foglaltak a Koreai­félszigeten kialakult válság békés megoldása mellett. Martin Schulz ezzel összefüggésben kiszámíthatatlannak nevezte Donald Trumpot. Az amerikai elnökr ő‍ l Merkel azt mondta, hogy csak a közös értékek alapján hajlandó vele együttm ű‍ ködni, és világosan beszélni kell a többi között a klímaváltozás ügyében kialakult nézeteltérésekr ő‍ l. Schulz a menekültügy mellett f ő‍ leg a nyugdíjrendszer á llapota miatt bírálta Merkelt, és hangsúlyozta: a CDU/CSU kormányzásának folytatása azzal fenyeget, hogy 70 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. Merkel kijelentette, hogy ez semmiképpen nem fordul el ő‍ . A számos belpolitikai téma közül a német autóipart sújt ó dízelbotrányról esett a legtöbb szó, ezzel kapcsolatban Merkel tagadta, hogy elnéz ő‍ volna az autógyárakkal, és azt mondta, "irtó mérges" a visszaéléseik miatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom