Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. szeptember - Civitas Europica Centralis
2017-09-04
oldal | 8 2017. szeptember 4. Segíteni kell, hogy a magyar és a len gyel kormány visszataláljon a demokratikus játékszabályokhoz, viszont teljesen felesleges kerítés emelni Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje Spiegel A német kancellár ma is helyesnek tartja, hogy két éve megnyitotta a határokat a Magyarországon rekedt menekültek el ő tt. A választások el ő tt 3 héttel, a szociáldemokrata riválisával folytatott tévévitában Merkel azzal érvelt, hogy 2015 ő szén igen drámaian alakult a helyzet és nem volt más választása, miután világossá vált, hogy Orbán Viktor semmi sz olidaritást nem tanúsít. Berlin a lépéseket egyeztette az SPD vezet ő ivel, valamint az európai partnerek közül az osztrákokkal és a franciákkal. Schulz éppen azt hányta vetélytársa szemére, hogy nem közölte szándékait a legszorosabb szövetségesekkel, pedig a közös elhatározás kevesebb teherrel járt volna Németország számára. Az ellenzéki politikus azt is megpróbálta megtudakolni, hogy a bajor kormányf ő miért hívta meg a magyar miniszterelnököt nem sokkal kés ő bb a CSU egyik fontos tanácskozására, ám Merkel me gkerülte a választ. A közvélemény 55 %a különben úgy látja, hogy a szócsatából a kancellár került ki gy ő ztesen, 35 % viszont Schulzot tartja meggy ő z ő bbnek. Ami pedig a pártok népszer ű ségét illeti, a szociáldemokraták jelenleg 15 %ka l vannak lemaradva a CDU mögött Egy neves német politológus azzal vádolja az uniót, hogy az a menekültek számának visszaszorítása érdekében elárulja a saját értékeit. Ám az emberi jogok mell ő zése az összefogást veszélyezteti, és fennáll a kockázata, hogy összeomlik az EU. A szociáldemokrata Gesine Schwan, aki kétszer is indult az államf ő i tisztségért, sajnálattal állapítja meg, hogy egyre inkább létrejön az Európaer ő d. És ebb ő l a szempontból nem érdekes, milyen viszonyok vannak Törökországban, valamint L íbiában, mint ahogy az sem számít, hogy a magyarok, horvátok, bolgárok és macedónok er ő szakkal és kollektívan toloncolnak vissza embereket, pedig az tilos a nemzetközi jog értelmében. Brüsszel arra építi programját, hogy ha visszatérnek a normális állapoto k, akkor nem válik be a jobboldali populisták terve és a nem tudják a migránsokra hivatkozva fenyegetn i a demokráciát és a jogállamot Business Insider Kritikus pontot ér el a keletnyugati megosztottság az unión belül. Így értékeli a helyzetet az Eura sia Csoport nev ű amerikai elemz ő intézet európai ügyeinek igazgatója. Mujtaba Rahman szerint az ellentéteket csak súlyosbította a menekültválság, bár már addig is több kérdésben éles nézeteltérések voltak a gazdag, illetve a kevésbé tehet ő s tagállamok közö tt. A V4ek az utóbbi években különösen kihívóak a demokratikus elvek és a menedékkér ő k elosztása kapcsán. A magyar kormány a civil szervezeteket vette célba, a hatalmon lév ő lengyel párt a bíróságok függetlenségét fenyegeti, a cseheknél pedig várhatóan a fennálló rend egyik ellenfele lesz a következ ő miniszterelnök. Ezek az országok nem kérnek Brüsszel felügyeletéb ő l, az integráció elmélyítéséb ő l, ha annak ára a nemzeti szabadság gyengülése. Azon kívül meg akarják védeni saját identitásukat. A csoport f ő ö sszetartó ereje jelenleg az illiberális demokrácia, vagyis hogy elfordulnak a nyugati liberalizmustól, a hatalmat a független intézmények és a tisztességes demokratikus folyamatok rovására igyekeznek megszilárdítani. Azaz megszegik az EU értékeit Die Presse A vezércikk „ Amikor a Jogból és Igazságosságból önkényes hatalom lesz ”címmel arra mutat rá, hogy az autoriter politikusok mindig szívesen kipécézik maguknak a sajtót és a bíróságokat. Trump , Putyin és Erdogan egyaránt ellenségként vette célba mind a kett ő t. Csakhogy erre a jogállami lakmusztesztre van példa az EUn belül is, éspedi g Magyarországon és Lengyelországban. Orbán Viktor pontosan tisztában van a nyugati játékszabályokkal, ám azokat a maga céljaira használja ki. A PiS viszont lerombol mindent, ami a rendszerváltás óta felépült és a korszer ű állam alapját képezi. Abból a tév es megfontolásból indul ki, hogy a demokratikus választási gy ő zelem megadja a felhatalmazást és így tetszése szerint átalakíthatja az államot. Nem tudja elfogadni, hogy az igazi demokráciában a politikai hatalomba
