Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. augusztus - Civitas Europica Centralis
2017-08-05
oldal | 14 2017. augusztus 5. Centenárium elé „ Az RMDSZ vezet ő i nemrég egy háttérbeszélgetésen elismerték, hogy 2019ig nem merülhet fel az alakulat hatalomra lépésének kérdése. Bár Liviu Dragnea PSDelnök a májusi RMDSZkongr esszuson némileg sejtelmes kijelentésével („Talán érdemes megtennünk a következ ő lépést is, Hunor ”) valóban kormányra hívta a magyar alakulatot, a szövetség kormányzásra általában mindig kapható csúcsvezet ő sége ezúttal elhárította a felkérést. És nagyon jól tette. Képzeljük csak el, amint a kormánykoalíciós részvétellel járó miniszterelnökhelyettesi tisztség betölt ő jeként a romániai magyar érdekképviseleti szervezet vezet ő je részt vesz és felszólal a száz évvel ezel ő tti nagy román egyesülés történelmi je lent ő ségét méltató évfordulós ünnepségen. HIRDETÉS Amelyen két dolgot tehetne. Megpendíthetné, hogy a gyulafehérvári nagygy ű lésen elfogadott nyilatkozatba foglalt, a nemzeti kisebbségeknek tett ígéreteket egy évszázad elteltével sem teljesítette a modern k ori román állam, s ő t ott tesz keresztbe a legnépesebb etnikai közösség, a magyar identitás ő rz ő törekvéseinek, ahol csak tud. Amib ő l óriási botrány kerekedne, a magyar politikust helyben kifütyülnék, az RMDSZt kivágnák a kormányból, és folyna a magyarellen es hisztéria … ” Rostás Szabolcs ( https://kronika.ro/ ) Mi vagyunk Európa jöv ő je! „ A Brüsszel által diktált f ő sodratú politika és az európai ő shonos nemzetekhez tartozó polgárok elvárásai között egyre mélyül a szakadék. Ezt a nyilvánvaló feszültséget az Európai Unió vezet ő i, illetve az akaratukat képvisel ő helyi prominensek bekeményítéssel akarják kezelni. Németországban odáig süllyedt az államp olgári jogok idegen érdekek általi megtaposása, hogy egyes helyeken kihasználatlanul álló ingatlanokat sajátítanak ki – magyarán er ő szakkal vesznek el jogos tulajdonosaiktól – , amelyekbe aztán a hatóságok muszlim betolakodókat költöztetnek, miközben George Orwell 1984 cím ű regényében leírt brutális diktatúra eszközeit ő l sem visszariadva ellen ő rzik a nyilvánosságot. Megesik, hogy letöltend ő börtönbüntetésre ítélnek olyanokat, akik ő szintén leírják véleményüket egy közösségi portálon a hívatlan, idegen kultúr ájú, asszimilálódni, beilleszkedni nem akaró jövevényekr ő l. A sajtószabadság legnagyobb dics ő ségére a németországihoz hasonló a helyzet Svédországban és Norvégiában is. London muszlim polgármestere odáig ment, hogy az ismétl ő d ő terrortámadásokra reagálva k épes volt kijelenteni: a nagyvárosi léthez hozzátartozik a terror. Micsoda észveszejt ő demagógia! Amíg a muszlimok nem jelentek meg tömegesen Európában, addig a terror legfeljebb „fals flag” hadm ű veletek formájában volt jelen a nagyvárosokban – lásd a bolo gnai merényletet – , és nem úgy, mint manapság, napi jelenségként. Ha azt mondta volna Sadiq Khan polgármester, hogy amennyiben Európa nagyvárosainak muszlimizálódása folytatódik, akkor mindennapossá válik a terror, amivel az ő shonos lakosság kénytelen les z együtt élni, akkor történetesen igaza lett volna. Magyarán nem a nagyvárosi léttel van a gond, hanem a városvezet ő hitsorsosaival. Európa térképén ma már jól kirajzolható a „menekültekr ő l”, azok beilleszkedésér ő l, a multikulturalizmusról szóló retorika, és az európai kultúra végveszélybe kerülését tematizáló aggodalom határvonala. Ez a határvonal Közép- és KeletEurópa, valamint NyugatEurópa között húzódik … ” Borbély Zsolt Attila ( https://erdelyinaplo.ro/ ) Szlovákia, a híd „ Szlovákia érti Lengyelországot és Magyarországot, ugyanakkor megérti Németországot és Franciaországot is” – mondta a német külügyminiszter szlovák kollégájának tegnapi wolfsburgi látogatásán. Diplomata nyelven így szokás udvarolni a kétkulacsos, gerinctelen, bármire kapható, pillanatnyi szövetségeseiket akármikor elárulni kész országocskáknak. B ő vebben lásd még a „Románia” szócikket. É s nem Simgar Gabriel az els ő , aki a Szlovákia nyaka köré tekert mézesmadzaggal megkísérli beleverni az éket a visegrádi együttm ű ködésbe, amely annyira csípi mostanság az öngyilkos álmot álmodó „magEurópa” szemét. A legemlékezetesebb ilyen „nagyágyú” a legitimitását inkább a választási rendszernek,
