Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. július - Civitas Europica Centralis
2017-07-04
oldal | 16 2017. július 4. szószólói hogyan interpretálják Horthy történelmi szerepét, az már más kérdés. Megnéztem az eseményr ő l szóló tud ósítást, és rezignáltan konstatáltam: ugyanolyan egyoldalúan, mint évekkel ezel ő tt. A szoboravató Patrubány Miklós , a Magyarok Világszövetségének elnöke arról beszélt, hogy Horthy megmentette a f ő városi zsidókat, a DK képviseletében szónokló ellentüntet ő h ölgy pedig arról, hogy Horthyt felel ő sség terheli a zsidók deportálásáért. Mindkét állítás igaz, de mindkett ő részigazság. A teljes igazságot a két állítás együtt tartalmazza. Az emlékezetpolitikusok azonban nem kedvelik az ilyenfajta „bonyolultságot”, ő k – a történészekt ő l eltér ő en – ördögökkel és angyalokkal szeretik benépesíteni a múltat … ” ( https://mno.hu/ ) Mercron kockázatai „ A bizonyos értelemben istentelenül gyásszertartott kereszténydemokrata politikustól, Helmut Kohltól való strasbourgi búcsú minden jel szerint az Európai Unió vezet ő garnitúrájának egyfajta búcsúja is volt. Kohl emléke el ő tt fejet hajtva ugyanis a központos í tott európai állam álmától is öntudatlan búcsút vettek. Nem azért mert Kohl , Németország egyesít ő je és az egységes Európa megalkotója az Uniót független államok szoros szövetségeként és nem valamiféle államok fölötti szuperállamként képzelte el. Éppen for dítva. A gyászszertartáson olyan lelkes „européerek” mondták a beszédeket, akiket a közeljöv ő ben éles és sajnos feloldhatatlannak t ű n ő érdekellentétek fognak egymással szembeállítani. Ez az állítás els ő látásra egy zabolátlan elme légb ő l kapott jóslatának t ű nhet. Bármennyire is kiábrándító, nem t ő lem származik. Emmanuel Macron elnökké választását Európa hangadó hatalma, Németország és az Unió vezet ő gárdája kitör ő örömmel ünnepelte. A dolog érthet ő , hiszen Macron legnagyobb ellenfelét, az euroszkeptikus Mar ine Le Pent gy ő zte le, méghozzá markánsan Európapárti, az Uniót egyfajta központosított szövetségi államnak álmodó retorika jegyében. É s Macron kése delem nélkül munkához is látott … ” Bíró Béla ( http://www.maszol.ro/ ) Horthy Miklós „ ragyogó ” modellje az illiberális alternatíva az Európai Unióra? Contributors Valentin Naumescu a t ő le megszokott kiegyensúlyozottsággal járja körül az érzékenységeket ugyancsak borzoló témát. Talán így érdemes vitázni. Függetlenül attól, hogy kinek hol van igaza „… Magyarország fasiszta vezére (1920 – 1944), Horthy Miklós állítólag „ragyogó államférfiú” volt, holott mi úgy tudtuk, hogy Horthy Adolf Hitler nagyon szoros szövetségese volt, a Tengelyhatalmak mellé állt, tehát egy újabb vereségbe vezette Magyarországot, hogy tekintélyelv ű és revizionista vezet ő volt, f ő leg, hogy Magyarország 1944. márciusi ná cik általi megszállása után az általa beiktatott kormány volt felel ő s a magyarországi és északerdélyi zsidók (úgy t ű nik, nagyjából félmillió) deportálásáért és kiirtásáért, ahogy arra az Elie Wiesel Intézet egy azonnal kiadott közleményében rámutat; Az Eu rópában és az Egyesült Államokban folyamatosan er ő söd ő ideológiai radikalizálódás és polarizálódás miatt a számos téren tapasztalható, a válságok által egyre fáradtabb demokráciákat fel ő rl ő jelenlegi politikai nézetkülönbségeket Macron – Merkel vs Orb á n típu sú diskurzív kvinteszenciákra és antagonizmusokra helyezik át, egyszer ű sítik és sz ű kítik le szimbolikusan, azt sugallva, hogy a következ ő alternatívák állnak a rendelkezésünkre: vagy a liberális központ, vagy az illiberális széls ő ségesség/nacionalizmus, ah ogy arról már korábbi cikkeimben írtam (a régi balközép – jobbközép tengely már elveszítette a relevanciáját); Iván Krasztev (a bulgáriai Liberális Stratégiák Központ elnöke – a szerk.) helyesen állapítja meg, hogy a vitát – sajnos – egyre inkább afelé toljá k, hogy „ az európaiaknak Emmanuel Macron és Orbán Viktor közül kell választaniuk” … ” ( http://foter.ro/ ) Az ellenzék szerint megbukott a kormány „ Robert Fico kormányf ő elégedett kormánya eddigi teljesítményével, legutóbbi politikai vitam ű sorában például pozitívumként kiemelte, hogy Szlovákia történetében még sohasem volt ilyen alacsony a munkanélküliség, a gazdaság jól
