Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. július - Civitas Europica Centralis
2017-07-18
oldal | 15 2017. július 18. Izraeli miniszterelnök: a jövőbe kell tekintenie a két országnak Budapest, 2017. július 18., kedd (MTI) - Izrael és Magyarország a múlttal tisztában van, de a jöv ő be tekint, és az ilyen országoké a jöv ő - mondta Benjámin Netanjahu izraeli minisztereln ök kedden az Országházban, miután Orbán Viktor magyar kormányf ő vel tárgyalt. Az izraeli kormányf ő magyar kollégájával közösen tett sajtónyilatkozatában kiemelte: a találkozón megvitatták azokat az aggályokat, amelyeket a helyi zsidó közösség felvetett , és nagyon fontosnak nevezte azokat a szavakat, amelyeket Orbán Viktor most ezzel kapcsolatban mondott. Benjámin Netanjahu üdvözölte azt is, hogy Magyarország kiáll Izrael mellett a nemzetközi fórumokon, és ezzel "nemcsak Izrael, hanem az igazság mel lé is áll". Emellett Magyarország élharcosa azon államok közösségének, amelyek fellépnek az újfajta antiszemitizmus, a modern zsidó állam "delegitimációja" ellen - vélekedett. Közölte: szerdán magyarizraeli üzleti fórumot tartanak, és a mostani látoga tás valódi lendületet adhat a gazdasági kapcsolatoknak. Óriási jöv ő vár mindkét országra, de a modern technológia önmagában nem elég, az csak el ő feltétele a növekedésnek, piaci reformokra is szükség van - magyarázta. Az izraeli miniszterelnök kitért arra: a kulturális kapcsolatokat is szorosabbra kell f ű zni a két ország között. Azt mondta, már most is sokan érkeznek Izraelb ő l Magyarországra, egyúttal biztatta a magyarokat, hogy látogassák meg országát. Benjámin Netanjahu megköszönte, hogy szerdán a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) vezet ő inek csúcstalálkozójára is meghívták, és úgy látja, sok közös témát vitathatnak majd meg a tanácskozáson. Megjegyezte: megtisztel ő nek tartja, hogy ilyen hosszú id ő - harminc év - után ő az els ő izraeli miniszterelnök, aki hivatalos látogatáson jár Magyarországon. Benjámin Netanjahu arról is beszélt, hogy Magyarország sok szempontból volt a modern cionizmus bölcs ő je - amelynek köszön het ő en létrejött a modern izraeli állam , hiszen itt született Herzl Tivadar, aki a zsidó állam születését álmodta meg, mert látta azt a sok kihívást, amelyet az antiszemitizmus jelent, és ezért azt gondolta, hogy a saját állam lehet a legjobb megoldás a zsidóknak. v v i i s s s s z z a a Iohannis a Székelyföldön: az etnikai autonómia gátolja a fejlődést Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti: Csíkszereda, 2017. július 18., kedd (MTI) - A helyi és regionális autonómia segíti, az etnikai autonómia gátolja a fejl ő dést - hangoztatta Klaus Iohannis államf ő kedden azon a fórumon, amelyet több mint száz székelyföldi önkormányzati vezet ő részvételével rendeztek a csíkszeredai megyeházán. Bár az elnöki hivatal gazdasági témákat javasolt, a vendéglátók többsége a magyar kisebbség jogsérelmeir ő l beszélt. A fórum a román himnusz eljátszásával kezd ő dött, amelyre válaszképpen jelen lév ő ön kormányzati képvisel ő k elénekelték a székely himnuszt. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere székelyzászlót adott ajándékba a román elnöknek, amelyet Iohannis egy román trikolórral viszonzott. A találkozót végig jellemz ő kölcsönös tisztelet jelképes gesztusainak sorában több székelyföldi elöljáró magyarul és németül is üdvözölte a szász származású Iohannist a Székelyföldön, az államf ő pedig, amikor szót kapott, magyarul köszönt vendéglátóinak. Iohannis, aki a tervezettnél hosszabbra nyúlt, csakne m kétórás találkozón nem használta a Székelyföld kifejezést, úgy értékelte: Hargita és Kovászna megyében hatalmas fejlesztési lehet ő ségek rejlenek, f ő leg az idegenforgalomban, de a hiányos közlekedési infrastruktúra miatt "nehéz ide eljutni". Aggodalmát fe jezte a térségben él ő fiatalok hiányos román nyelvtudása miatt, amely szerinte megfosztja ő ket az érvényesülés lehet ő ségét ő l az ország más tájain. Megállapította: hatalmas felel ő sség hárul a két magyar többség ű megye választott vezet ő ire, akik "hidat k épeznek" többség és kisebbség, kapcsot a helyi és központi közigazgatás között. Úgy vélekedett: a két megye sajátosságait túl sokszor értelmezik megosztó módon, ami ellenségeskedést szül, a többségi vagy kisebbségi intolerancia pedig nézete szerint "biztos módja" a fejl ő dés elakasztásának. A román államf ő beszéde végén a decentralizáció, regionalizáció és autonómia kérdésér ő l is kifejtette álláspontját. Leszögezte: Románia számára a gazdasági fejl ő dés, a közigazgatás korszer ű sítése szempontjából "kötel ez ő " feladat a decentralizáció, mert a helyi választott képvisel ő k tudják a legjobban, mire van szüksége a közösségnek.
