Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. július - Civitas Europica Centralis
2017-07-18
oldal | 13 2017. július 18. Hogyan lett Soros György Izrael ellensége? Ritkán olvashat az ember olyat, hogy Izrael cserben hagyta a zsidóságot. Márpedig Heisler András , a Magyarországi Zsidó Hitk özségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke nem kevesebbet állított az amerikai AP hírügynökségnek, miután Benjamin Netanjahu miniszterelnök utasítására az izraeli külügyminisztérium visszavonatta budapesti nagykövetével a kormány Soros Györgyöt ábrázoló pla kátjait elítél ő nyilatkozatát. Majd most hétf ő n Budapestre érkezett, hogy találkozzon Orbán Viktor magyar kormányf ő vel. Heisler András cserbenhagyásnak érzi, hogy Izrael visszavonta a Sorosplakátokat elítél ő nyilatkozatot. Els ő re talán nehezen érthet ő , de a magyar származású, a holokausztot is Budapesten túlél ő zsidó üzletember Soros Györgyöt nemhogy védelmébe venné Izrael kormánya, de mintha kifejezetten egyetértene azzal, hogy a magyar kormányzati kommunikáció mumust csinál bel ő le … ( https://mno.hu/ ) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g 2 2 Erdogan és a Nobelbékedíj „ Törökország tegnap ünnepelte a meghiúsult puccskísérlet els ő évfordulóját. Az esemény tiszteletére Recep Tayyip Erdogan török elnök több ünnepi beszédet is mondott. Id ő pontjukat stílusosan a puccskísérlet eseménysorának id ő pontjaihoz igazította. A beszédek továbbra is a „legjobb védekezés a támadás” elve szeri nt szervez ő dtek. Isztambuli beszédében leszögezte, hogy Törökországban az emberi jogok tisztelete fölötte áll az európai normáknak. A puccskísérletre adott válasz oly mértékben arányos volt, hogy „Törökország egyenesen Nobelbékedíjat érdemelne érte.” Az a Törökország, tehetjük hozzá, mely ma is saját állampolgárai, a kurdok ellen folytat a szó szoros értelmében irtóhadjáratot … ” Bíró Béla ( http://www.maszol.ro/ ) H ű vös tartózkodás „ Sokakban megfogalmazódhatott az a kérdés, hogy a romániai magyar és a német kisebbségpolitika miért különbözik olyannyira, hogy magyarok és a németek nem igazán értik egymást. Ennek a nem értésnek az eklatáns példája Klaus Johannis ál lamelnöknek és a romániai magyarságnak a nem létez ő viszonya, hiszen miután az elnök beseperte 2014ben a romániai magyar szavaztok nagy többségét, semmilyen gesztust nem tett közösségünk irányába. Sokan csalódtak az elnökben, f ő leg Székelyföldön, ahol érz ésem szerint irreális elvárásokat tápláltak irányába. Johannisra els ő sorban kisebbségiként tekintettek, csak nem vették figyelembe, hogy a romániai németek teljesen más helyzetben vannak, mint a magyarok. Ebb ő l fakad az egymás nem értése is, hiszen míg a r omániai magyarság mai napig él ő , aktív, népes közösség, addig a német kisebbség sajnos már csak történelmi maradvány. A népszámlálás szerint 35 ezerre becsült közösség, bármennyire is fájó, az amerikai rezervátumokban teng ő d ő indiánokhoz hasonlítható. Már nem képes reprodukálnia magát, ezért a német kultúra népszer ű sítésébe ölhet már csak pénzt a német állam, s ezt meg is teszi hatékonyan, megnyitva a német kultúra kapuját a román nemzetiség ű fiatalok el ő tt. A szász er ő dtemplomok, falvak népszer ű sége felfele ível a többségi lakosság körében, de ez nem elegend ő ahhoz, hogy a szász épített örökség gyöngyszemeit megmentsék az enyészett ő l, hiszen DélErdélyben sok településen szabad szemmel látszik, amint templomok, házak örök pusztulásra vannak ítélve, mi vel olyan közösségek költöztek be, amelyek nem tudnak mit kezdeni a készen kapott, de számukra teljesen idegen kulturális örökséggel … ” Borbély Tamás ( http://szabadsag.ro ) Kultúra és szkander „ Még mindig furcsa belegondolni, hogy a Kisebbségi Kulturális Alap egy olyan kormány „terméke”, amelyben a Híd a Smerrel és az SNSszel ül együtt. Ez a 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkeszt ő k álláspontját
