Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. július - Civitas Europica Centralis
2017-07-08
oldal | 6 2017. július 8. S S z z e e r r b b i i a a Ingadozó szerbek Alig lenne különbség az Európai Uniót vagy Oroszországot választók aránya között, amennyiben Szerbia lakosságának választania kellene Brüsszel és Moszkva között - ez derült k i a Faktor Plus közvéleménykutató ügynökség pénteken nyilvánosságra hozott felméréséb ő l. A június 30. és július 6. között végzett kutatásban 1200embert kérdeztek meg. Harminc százalékuk azt mondta, hogy az Európai Uniót választaná inkább, míg 28 százalék uk inkább Oroszország mellett döntene. A válaszadók 26 százaléka nem tudna választani, míg 16 százalékuk azt felelte, hogy sem az EUból, sem Oroszországból nem kér. Vladimir Pejic , a Faktor Plus ügynökség igazgatója szerint a csekély különbségek gazdasági és földrajzi okokra vezethet ő k vissza. Mint mondta, sok szerb állampolgárnak él rokona valamely uniós országban, ezért gazdasági okokból voksolna az EUra, emellett pedig a szabad utazás lehet ő sége is vonzó számukra. Oroszországhoz viszont kulturális és t örténelmi kapocs f ű zi Szerbiát … ( http://nepszava.hu/ ) Nedimovi ć : Nem adjuk el a term ő földet külföldieknek A szerbiai kormány álláspontja a téma kapcsán egyértelm ű , és a term ő földek eladását törvénnyel fogjuk szabályozni, hogy ne kerülhessenek külföldiek kezébe – nyilatkozta Branislav Nedimovi ć mez ő gazdasági miniszter a Szerbiai Rádió és Televízió m ű sorában ( https://www.magyarszo.rs/ ) Ú jabb humanitárius központ alakulhat, vagy mégsem? Az užicei Ponikve repül ő tér vezet ő sége már korábban támogatásra pályázott az EUnál Egyes sajtóértesülések szerint az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok kiötlötték, hogy miként lehetne megoldani a niši szerb – orosz humanitárius központ „ problémáját ”: megalapítják saját szerbiai humanitárius központjukat. A Danas és a Politika belgrádi napilapok értesülése szerint a létesítményt az Užice melletti Ponikve repül ő téren hozhatják létre. A repül ő tér igazgatója, Saša Savi ć meger ő sítette, hogy már tavaly egy, a rendkívüli helyzetek kezelésével megbízott központ létesítésére pályáztak az EU szerbiai küldöttségénél, 600 ezer euró értékben. Ez a központ lenne illetékes a NyugatSzerbiában, BoszniaHercegovina keleti régiójában és ÉszakMontenegróban el őá lló re ndkívüli helyzetek kezelésében … ( https://www.magyarszo.rs/ ) A polgárok is Európát választanák Ana Brnabi ć félreértelmezett (?) kijelentése nyomán közvéleménykutatás is készült – Vu č i ć ot nem foglalkoztatja, mit adott az orosz nagykövetnek a kormányf ő – Nem tudom és nem is érdekel, hogy Ana Brnabi ć átadtae interjújának az átiratát az orosz nagykövetnek – mondta tegnap újságírói kérdésre válaszolva Aleksandar Vu č i ć államf ő . A köztársasági elnököt arról kérdezték az újságírók, helyénvalónak találjae, hogy a miniszterelnök asszony egy interjú átiratával számol el egy másik ország nagykövetének. Mint ismeretes, rosszul idézte a Bloomberg a szerb kormányf ő Európai Unióval és Oroszországgal kapcsolatos azon kijelentését, melyet úgy hoztak nyilvánosságra, hog y Szerbia mindenképp az EU mellett döntene – állította Ana Brnabi ć kormányf ő , s hogy bizonyítsa igazát, átadta a teljes interjú átiratát Alekszandr Csepurin belgrádi orosz nagykövetnek. Az irat átadásáról az orosz külügyminisztérium képvisel ő je, Marija Zaharova számolt be a Sputnik hírtelevíziónak. Az interjú átiratában állítólag nem szerepel az a mondat, amelyr ő l a világ médiumai a B loombergre hivatkozva cikkeztek ( https://www.magyarszo.rs/ ) Közelebb került a Török Áramlat A déli gázvezetékb ő l Szerbiának jelent ő s haszna származhat Aleksandar Vu č i ć szerb államf ő a napokban meger ő sítette, hogy a Török Áramlat megépítésének kérdése Szerbiában is a tárgyalóasztalon van. Az Oroszországból induló gázvezeték, amelynek jelent ő s része a Feketetenger mélyén haladna, Bulgárián és Szerbián át juthat el a nyugati országokba – tette hozzá a szerb elnök, aki szerint a kulcskérdések egyike az,
