Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. június - Civitas Europica Centralis
2017-06-15
oldal | 18 2017. június 15. Grindea nu a PSD ülésén el ő terjesztette saját mérlegét, amely szerint a kormányprogramban 97 célkit ű zés szerepelt az els ő félévre, amelyek közül alig 9 nem teljesült. A bukaresti szociálliberális kormánykoalíció pártelnökei szerdán bejelentették: Sorin Grindeanu miniszterelnök kormánya politikai támogatás nélkül maradt, a miniszterek pedig megírták lemondásukat. A koalíciós pártok levélben tájékoztatták döntésükr ő l Klaus Iohannis államf ő t. v v i i s s s s z z a a EPképvisel ő k: minden EUtag ismerje el Koszóvót - FRISSÍTETT (új: hozzászólások) Brüsszel/Strasbourg, 2017. június 14., szerda (MTI) - Az Európai Unió öt tagállama még nem ismerte el Koszovót független államként, pedig az segítené az országot az európai integrációban és el ő nyös lenne a szerb kapcsolatok normalizálódása szempontjábó l - szögezték le az Európai Parlament képvisel ő i strasbourgi plenáris ülésükön elfogadott állásfoglalásukban szerdán. Az uniós parlament a NyugatBalkánról elfogadott 2016os jelentésében kihangsúlyozta, Szerbiának és Koszovónak többet kell tennie a k ét ország közötti viszony, a kétoldalú kapcsolatok javításáért. A képvisel ő k el ő remutatónak nevezték az unió és Koszovó közötti stabilizációs és társulási megállapodás 2016. április 1jei hatálybalépését és az Európai Bizottság vízumliberalizációra von atkozó javaslatát. Megjegyezték: ennek életbe lépéséhez még néhány fontos feltételnek teljesülnie kell, továbbá aggodalmukat fejezték ki a politikai helyzet tartós és széls ő séges megosztottsága miatt. Sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy Koszovó kevés er ő feszítést tett a megfelel ő és hatékony adminisztratív kapacitás kiépítésére, és elítélték, hogy 2016 els ő felében az ellenzék néhány tagja er ő szakosan félbeszakította a koszovói parlament munkáját. Az EP állásfoglalásban Szerbiával kapcsolatban üdvözöl te Belgrád és Pristina közeledését, valamint az uniós jogharmonizáció keretében az igazságszolgáltatás, az alapjogok, a szabadság és a biztonság területén megkezdett reformokat, amelyek a csatlakozás szempontjából alapvet ő fontosságúak. A képvisel ő k ug yanakkor azt sürgették, hogy a hatóságok hozzanak létre megfelel ő intézményi kereteket az el ő csatlakozási alapok hatékony felhasználására. Véleményük szerint Szerbiának fokozatosan összhangba kell hoznia kül- és biztonságpolitikáját az unióéval, beleértve Oroszországgal kapcsolatos politikáját is. A gyakorlatban is biztosítania kell az igazságszolgáltatás függetlenségét, és alkotmánymódosítás révén garantálnia kell a kulcsfontosságú intézmények függetlenségét, illetve az alapjogok érvényesülését. Maced óniával kapcsolatban elismerésüket fejezték ki az új kormány május végi megalakulását illet ő en, és arra buzdították az új kabinetet, hogy állítsa helyre az országba és intézményeibe vetett bizalmat. A képvisel ő k azt javasolták, hogy a kormány kötelezze el magát a jogállamiság, az igazságszolgáltatás, az alapjogok, a korrupció elleni harc, a belügyek és a szomszédsági viszony átfogó reformja mellett. "Ha tényleges el ő relépés történik a több fontos belügyi reformot rögzít ő przinói megállapodás végrehajtás ában, az EP támogatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését" - olvasható az elfogadott szövegben. A tavalyi évre visszatekintve a képvisel ő k sajnálattal állapították meg, hogy folyamatos a visszalép é s az igazságszolgáltatás reformja terén, és újra politik ai beavatkozás tapasztalható az igazságszolgáltatás munkájába, ide értve a bírák és ügyészek kijelölését és el ő léptetését. Az EP ezen felül aggodalmát fejezte ki a különleges ügyészi hivatal munkája elleni politikai támadások miatt is. T ő kés László fid eszes európai parlamenti képvisel ő a Koszovóról szóló vitában Magyarország támogatásáról biztosította az új nyugatbalkáni állam integrációját. Sajnálatosnak nevezte, hogy amit független országgá válásukkal elértek a koszovóiak, azt politikai viszálykodásu kkal rendre lerombolják. A nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének részarányos biztosítását viszont követend ő , "jó gyakorlatként" méltatta. Tekintettel a nyugatbalkáni térség országaiban tapasztalható politikai és nemzeti megosztottságra és az egyes országokban id ő r ő l id ő re kirobbanó politikai válságra, valamint az ezek következtében állandósuló instabilitásra, továbbá a mindmáig fennálló háborúspolgárháborús veszélyekre, T ő kés László hozzászólásában az Európai Unió fokozott támogatását kérte az érdekelt országok csatlakozása érdekében. Sógor Csaba (RMDSZ) európai parlamenti képvisel ő hozzászólásában kiemelte: a Szerbiával ápolt kapcsolatoknak is segítene, ha az Európai Unió valamennyi tagállama elismerné Koszovót. Véleménye szerint a nyugatbalkáni országok integrációs tevékenységét az EUnak "jutalmaznia kellene", ugyanis más nemzetk özi szerepl ő k is aktívak a térségben és a tartós békével ellentétes célokat követnek. Deli Andor vajdasági EPképvisel ő hozzászólásában hangsúlyozta, Szerbiának az uniós csatlakozási folyamat során a jogállamiság, a kisebbségi jogok, a nemzeti tanácsok , a részarányos foglakoztatás és a kisebbségi oktatás terén vannak még tennivalói.
