Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. június - Civitas Europica Centralis
2017-06-01
oldal | 11 2017. június 1. és Lengyelországban, személyes interjúkban, országonként több mint ezerf ő s, reprezentatív mintán. Az átfogó közvéleménykutatás a társadalom jelenlegi helyzetét vizsgálja: a lakosság félelmeire, a politikai rendszerben való bizalomra , az EUhoz, a NATOhoz és az Oroszországhoz f ű z ő d ő viszonyra kérdez rá, de érdekli az is, mennyire bíznak az emberek a sajtóban, és h onnan szerzik az információikat ( http://ujszo.com/ ) T T u u d d o o m m á á n n y y – – h h a a t t á á r r o o n n i i n n n n e e n n , , h h a a t t á á r r o o n n t t ú ú l l Szigma – a holnap világa Keddenként, a 19 órás hírek után hallható az InfoRádió és az MTA közös tudományosismeretterjeszt ő m ű sora. A félórás, többször ismételt m ű sor célja, hogy a hallgatók els ő kézb ő l kapjanak tájékoztatást a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézethálózatának eredményeir ő l … ( http://mta.hu/ ) Reménytelen küldetés – új kötet a trianoni békeszerz ő dést el ő készít ő küldöttség tevékenységér ő l Kik milyen körülmények között és hogyan próbáltak meg teljesíteni egy lényegében reménytelen küldetést? Milyen stratégiával és taktikákkal igyekezett minél kedvez ő bb békefeltételeket kicsikarni Magyarországnak a párizsi béketárgyalásokon részt vev ő magyar küldöttség? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre ad választ – nagyrészt korabeli, közöttük a szakemberek számára is újdonságot jelent ő – a nagypolitika kulisszái mögé is betekintést enged ő dokumentumok segítségével az a hamarosan megjelen ő kötet, amelyet a z MTA BTK Lendület Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Zeidler Miklós szerkesztett … ( http://mta.hu/ ) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g 2 2 Hasznos idióták tegnap és ma Régen a diktatúrák társutasainak is sokkal könnyebb volt – írja a tekintélyes angol filozófus. Bár lenne jelentkez ő ma is, a modern világban nagyon nehéz az elnyomó rezsimek mellé társutasul szeg ő dni vágyó értelmiség dolga. „ A társutasság mélyen gyökerez ő pszichológiai igényeket elégít ki, ezért valószín ű tlen, hogy valaha is elt ű nik ” – olvassuk John Gray eszmetörténész esszéjét a New Statesmanben. Gray azt a kérdést járja körül, hogy mi motiválta a Szovjetunió nyugati apologétáit. A húszas és a harmincas években a haladó gondolkodású értelmiség körében általánosnak számított a nézet, miszerint a Szovjetunió a leáldozóban lév ő kap italista modellt meghaladva igazságosabb és gazdasági szempontból is hatékonyabb társadalmat épít. Nem csak a bolsevik kommunizmus hívei gondolták így, hanem a demokratikus szocializmus ideológiai támogatói is. A korai amerikai pragmatistáktól kezdve a bri t baloldalig tekintélyes értelmiségiek nyilatkoztak elismer ő leg a bolsevik társadalomszervezésr ő l. S ő t, a nyugati baloldal többségének a lelkesedése egészen 1956ig, a magyar forradalom leveréséig kitartott, és volt, aki még utána is hitt az ideológiában, még ha a valóban létez ő szocializmussal kapcsolatban már nem táplált is illúziókat . Hogyan lehetséges, hogy tanult emberek álltak ki a szovjet ideológia mellet t? Gray szerint részben személyes érdekeiket követték. Azok a nyugati baloldali értelmiségiek, akik a második világháború el ő tt a Szovjetunióba látogattak, különleges bánásmódban részesültek. A szovjet vezetés elkényeztette ő ket, és mindent megtett annak érdekében, hogy ne szembesüljenek az országot sújtó nyomorral és elnyomásal. Így, még ha tudtak is egyetmást, könnyebb volt szemet hunyniuk. Nem meglep ő , hogy csak kevesen 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkeszt ő k álláspontját
