Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. április - Civitas Europica Centralis
2017-04-29
oldal | 14 2017. április 29. magunk is leírtuk m ár számtalanszor, ezt állítja az összes komolyan vehet ő migrációkutató, s ő t az ellenzék józan többsége is – a bevándorlási krízis nem Magyarország problémája, mert senki nem akar hozzánk bevándorolni. De tessék mondani: mivel is tetszettek tölteni az elmúl t két évünket kormányzás helyett? Mivégre szórták tele az országot és a sajtót az idegenellenességet felkorbácsoló hirdetésekkel? Miért költöttek el legalább harmincmilliárd forintot olyan félretájékoztató kampányokra, amelyek nyomán ma a lakosság az idege nek idejövetelét tekinti a legnagyobb veszélyforrásnak (miközben az ország lassan elnéptelenedik, az iskola és az egészségügy visszazuhant a XX. századba, a korrupció pedig olyan s ű r ű , hogy csak azért nem lehet nekitámasztani a biciklit, mert azt is azonna l ellopná valamelyik alstróman)? Miért kellett az egész kormányoldali sajtót átállítani a rettegtetésre, mi volt ennek az egésznek az értelme, ha még a miniszterelnök szerint sem veszélyezteti egyetlen potenciális bevándorló sem Magyarországot? … ” Hargit ai Miklós ( http://nepszava.hu/ ) Demokratikus cserbenhagyás „ Nem váltak be az ellenzék reményei. A nemzetvezér 2013ban, a Tavaresjelentést tárgyaló ülésen még visszafogta magát. Most az Európai Parlamentben támadott. Olyan magabiztossággal, ahogy a magyar országgy ű lésben. Elemében volt, tudta, egyel ő re semmi rosszra nem kell számítania. Valósággal tetszelgett abban, hogy bemutassa, hogyan kel l demokrata álarcban a demokrácia ellen lázadni. Szabadjára eresztette Sorosellenes demagógiáját is. A hatalmas szervezet pedig demokratikusan t ű rte. Az Unió nemcsak gazdasági, hanem értékközösség is, joggal. Az európai integráció eszméjének lassú megvaló sulása az egyik legnagyobb horderej ű esemény az euroatlanti kultúra történetében. Ennek a kultúrának a politikai értékeit ma a felvilágosodásból kin ő tt demokrácia képviseli. A demokráciában azonban minden nagyon lassan történik. Churchill az 1930as évek közepéig, Chamberlain még 1938ban is azt hitte, Hitlerrel lehet kezdeni valamit. Most is csak lassan fognak észbe kapni. 2017. április 26án Brüsszelben olyasmi történ, mint 1938ban Münchenben. A demokráciára jellemz ő esemény. Akkor a demokrata politikus ok jelent ő s része, remélve, hogy mérsékletre késztethetik Hitlert , nemcsak lemondott arról, hogy demokratikus módon, az összes érdekelt bevonásával keressen megoldást az etnikailag méltányos határok kérdésében, hanem Csehszlovákia mellett egy id ő re cse rben hagyta a német zsidókat is … ” Ungváry Rudolf ( http://nepszava.hu/ ) Hiteles politikusok „ Európa több országában megindultak lefelé a lejt ő n a tradicionális jobb- és baloldali pártok. Különösen a görög, a francia, a spanyol szocialistáknál, valamint az Osztrák Néppártnál és a Silvio Berlusconi által fémjelzett Forza Italiánál szembet ű n ő , mennyire kezdik elveszteni – vagy már el is vesztették - hitelüket a hazájuk belpolitikáját évtizedek óta meghatározó politikai er ő k. Athénban a szocialisták voltak hatalmon, amikor történelmének legkilátástalanabb helyzetébe sodródott az ország, Franciaországban François Hollande köztársasági elnök népszer ű tlensége ragadt rá saját pártjára, a Forza Italiából Berlusconi botrányai miatt lett elegük a választóknak, Ausztriában pedig a az emberek ráuntak az ÖVPre. Emmanuel Macronnak a francia elnökválasztás els ő fordulójában aratott gy ő zelme mellett több példa azt mutatja, nem az európaiság eszméje kopott meg, s nem is a hagyományos demokrácia eszményképét ő l fordulnak el a választók, hanem politikusaikból van elegük. Álszentnek tartják ő ket, pápábbnak a pápánál, ezért sokan úgy vélik: semmivel sem jobbak a popul istáknál. Azért nem lehet általánosítani … ” Rónay Tamás ( http://nepszava.hu/ )
