Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. április - Civitas Europica Centralis
2017-04-28
oldal | 13 2017. április 28. majd meg k ü lpolitikája alapelvének, meghazudtolva önnön korábbi retorikáját. (Nem törnek át, 2010. január 2 2.) Amikor most a Szabadság téri szovjet emlékm ű vet festékes flakonnal megdobáló kormányellenes tüntet ő történetér ő l hallok, mégis felteszem magamnak a kérdést, Magyarország vajon még szuverén államnak tekinthet őe … ” Beck Tamás ( http://nepszava.hu ) Elmenni a falig „ Miközben a kormány a sajtójával és híveivel kórusban azt hangsúlyozza, hogy a miniszterelnök szerdán ismét megvédte Magyarországot, kiállt a nemzeti szuverenitás mellett, mások úgy látják, Európa alaposan megleckéztette Orbán Viktort , aki most tényleg elsz á mította magát, elvétette a lépést – a saját kifejezését használom – pávatáncában. Ilyenkor szokott az a fordulat következni, hogy az igazság valahol a kett ő között van, de most nem ennyire egyszer ű a helyzet. A mostani európai parlamenti vita más volt, mi nt a többi. Ritka pillanat, amikor ilyen tisztán leleplez ő dik a kett ő s beszéd a politikában, megmutatkozik propaganda és valóság kiáltó ellentéte. Hamisan csengenek az uniópárti szólamok, amikor a kormány szisztematikusan hangolja „Brüsszel” ellen a magyar közvéleményt. Frans Timmermans , az Európai Bizottság alelnöke elég meggy ő z ő en, tényszer ű en mutatott rá a legújabb, Állítsuk meg Brüsszelt! címmel futó konzultáció sugalmazásainak hamisságára. Felhívta például a figyelmet arra, hogy nem az unió diktátumára rekordmagas, 27 százalék az általános áfakulcs Magyarországon. Orbán Viktor – természetesen a migrációt leszámítva – nem is nagyon ment bele az érvek csatájába. De miért is tette volna, amikor menetrend szerint érkezett a felment ő sereg a liberális Guy Ve rhofstadt személyében? A lex CEU ürügyén el ő adott borzalmas, könyvégetéseket vizionáló mondatai a méltatlanul támadott vezet ő szerepébe helyezték vissza a magyar kormányf ő t. És bármennyire kínos volt is a kormánypárti álcivilek brüsszeli tüntetési kísérlet e, a másik oldalról nehéz vitatni Soros György példátlan befolyását a nemzetközi politikára, amikor sorra fogadják szívélyesen az Európai Unió legf ő bb vezet ő i … ” Szeret ő Szabolcs ( https://mno.hu/ ) A CEU és a kett ő s állampolgárság A sajtó által „ diplomatikusnak ” min ő sített nyilatkozatban reagált az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor a CEU körül kialakuló, és széleskör ű politikai válsággá szélesed ő ügyre. Az RFI kérdésére adott válaszokat tekinthetjük beismerésnek, és magyarázatnak is, miért nincs érdemi magyar érdekképviselet, noha a Szövetség látszatra még megvan. Parászka Boróka írása „… A Kelemennyilatkozat megje lenésének története önmagában is beszédes. Az RDMSZ elnöke nem a CEU körüli eseményekre, a magyar fels ő oktatási törvénytervezetre, majd annak elfogadására, a tüntetésekre reagált. Nem érezte szükségét, hogy állást foglaljon az erdélyi magyarokat konkrétan is, áttételesen is érint ő ügyre. Egyrészt sokan járnak a CEUra, népes az erdélyi alumni, kutatóink, oktatóink sora áll állandó munkakapcsolatban a CEUval, így a hazai egyetemek m ű ködése is függ attól, mi lesz ezzel az intézménnyel. Már csak ezért is meg kellett volna id ő ben, saját jogon, érdekképvisel ő ként szólalni, hadd érezze a választószavazó, hogy a Szövetség tisztában van a képviselet felel ő sségével és feladataival. Másrészt: a hasonló, oktatási intézményeket érint ő jogalkotás a kisebbségi politika alapkérdéseit érinti. Nagyon hasonlókat ahhoz, amelyekkel az utóbbi másfél évtizedben a kett ő s állampolgárság kiterjesztése révén szembesülünk. Például azzal, hogyan érvényesíthet ő a kormányzati akarat egy ország határain kívül? Milyen jogviszonyt alakíthat ki, milyen elvárásai lehetnek egy nem állampolgárnak, nem többséginek, nem helyi lakosnak, távolról érkezettnek? Ha az eddigieket lényegében érint ő , befolyásoló törvény születik Magyarországon, olyan jogszabály, amely ne mzetközi vihart kavar: külön kérdés nélkül is állást kellene foglalni, elébe menve a nemkívánt következményeknek … ” ( http://erport.ro/ ) Akadémiai szin t ű ostobaság VEZÉRCIKK – „ A Román Akadémia a t ő le már megszokott, kérlelhetetlen precizitással ismét megtalálta, mi a legfontosabb probléma Románia számára,
