Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. április - Civitas Europica Centralis
2017-04-25
oldal | 13 2017. április 25. baja, hogy a nagy válságok, szabadságharcok, világháborúk után nem mi magunk döntöttünk magunkról, hanem a nagyhatalmak, hol Jaltában, hol Máltán, hol másutt. És mindig úgy, hogy egy nemzetiesked ő , populista vonásokkal is rendelkez ő autoriter rendszert emeltek hatalomra, Ferenc Józse f , Horthy , Rákosi , Kádár vezetésével. Arisztotelész tiranniának nevezte az ilyen népiesked ő diktatúrát. Bibó István erre az egész folyamatra használta a zsákutca kifejezést. Az Európai Unióban pedig jelenleg kétfajta tagországról beszélnek, az egyik gyorsa n, a másik lassabban fejl ő dik. Nem szükséges kérdezni, hogy mi hova tartozunk. Ebben a helyzetben nem volt rossz ötlet a sorstól, hogy 2010ben, majd 14ben a választók maguk választották a populista tiranniát. Mert így megnyílt a történelmi lehet ő ség, hog y magunk válasszuk magunknak a demokráciát. A jelen kormány eddigi hét éve alatt azonban úgy látszott, hogy be van betonozva a hatalomba, a társadalom nagyobb része pedig t ű ri. Most két vonatkozásban történt radikális változás … ” Vitányi Iván ( http://nepszava.hu/ ) Tölgyessy : A lejt ő n már nem lesz megállás Tölgyessy Péter szerint az Orbánrendszer mindent megtesz a saját mo zdíthatatlanságáért, de a halmozódó elégedetlenség nyomán bármilyen apróság miatt meginoghat. Az alkotmányjogász nem számít könny ű , békés váltásra „… A sikertelen feltörekv ő országokban tulajdonképpen szokványos váltás jött el nálunk is. A nyugatos mintakövet ő szakaszt felváltotta a nemzeti öncélúságot hirdet ő politika. Egy 2009es nagy nemzetközi összehasonlító kutatás szerint a korábban elfogadott nyugatos értékekt ő l legink ább a magyarok távolodtak el, nálunk nagyobbnak számított a váltás aránya, mint akár Ukrajnában vagy Oroszországban. Eredetileg Orbán Viktor pártja képviselte a legkategorikusabban a nyugatos mintakövetés igényeit. A Fidesz volt egy ideig a reformértelmisé g és bizony Soros György legkedvesebb pártja. Ám az ország végül a reformok és a hazai kisemberek igényei között módszeresen egyensúlyozó Horn Gyula és az MSZP mellett döntött. 1994ben a szocialisták 209, a Fidesz ellenben csak 21 parlamenti mandátumot ka pott. Orbán Viktor levonva a következtetést új politika után nézett. Számos további váltás után jutott el mostani irányához, és ezzel érte el lassan harminc éves közéleti pályája legnagyobb választói támogatottságát. A rendszerváltás más pártjai összeomlot tak, a szocialisták elveszítették korábbi szavazóik többségét, a Fidesz viszont alkotmányozó többséget kapott. A hatalom az országgal együtt szakított a piacosító mintakövetéssel. A miniszterelnök nem a régi elitek szakvéleményére, hanem mindinkább személy es hétköznapi tapasztalataira építette politikáját. A nyugatos felzárkózás kudarca után újra a közteseurópai létre, a kompország szerepre alapozta kormányzását … ” ( http://nepszava.hu/ ) Illiberális csatavesztés „ A francia elnökválasztás els ő fordulója meger ő sítette, amit a holland parlamenti választások után még csak sejtettünk: Európa nyugati felében kifújt a tömegek lázadása, vége a populizmus el ő retörésének. Nem akkor lett vége, amikor Emmanuel Macron hívei eksztázisban törtek ki a politikus gy ő zelmét megel ő legez ő exit pollok láttán. Pont ott és akkor lett vége, amikor a harmadik helyre szorult konzervatív François Fillon bejelentette, ellen ke ll állni a széls ő ségességnek, és bizony tetszik, nem tetszik, be kell állni a kormányképes mérsékelt er ő mögé. Elképeszt ő fordulat ez. Hogy lehet az, hogy a nagy ellenfél egy mozdulattal befarol a Rothschildbankban kupálódott, a szocialisták köpönyegéb ő l el ő bújt karrierpolitikus mögé? Hogy lehet az, hogy Fillon ezzel vállalja választói jelent ő s részének elfordulását, akik majd bosszúból nyilván Marine Le Penre szavaznak? A választások másnapján ugyan bejelentette, nem ő fogja vezetni a jobboldalt a közelg ő parlamenti választásokon, de ki tudja, mit hoz a jöv ő ? F ő leg, ha majd Macron sem lesz képes beváltani a kampányban tett ígéreteit, köztük minimálprogramként Franciaország újjáépítését, a gazdasági mutatók ű rbe lövését, a fiatal tehetségek esélyhez juttatá sát, a munkanélküliség felszámolását. Mindazt, amit pont az a kormány volt képtelen végrehajtani, amelyben 2016ig miniszteri
