Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. április - Civitas Europica Centralis
2017-04-25
oldal | 9 2017. április 25. Francia elnökválasztás: újabb pofon az európai nacionalista populistáknak Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje Financial Times A francia elnökválasztás els ő fordulója felmutatta a nacionalizmus korlátait. Magyarországon és Lengyelországban ugyan nacionalista pártok kerültek uralomra, de az EU magja ellenáll ennek a hullámnak. Franciaországban a verseny tétje már ezúttal sem az volt, hogy a jobb- vagy a balold al kerekedike felül, hanem hogy a nyitott világ, vagy netán a bezárkózás hívei gy ő znek. A nacionalisták számára az áttörést tavaly, a Brexit és Trump sikere hozta meg, ám a francia eredmény arra utal, hogy az ország és az unió legnagyobb része az internac ionalista oldalon marad. Pontosan e törésvonal mellett zajlik majd a küzdelem két hét múlva Le Pen és Macron között. Az el ő rejelzések azt támasztják alá, hogy Macron , az EU, a nyitott kereskedelem és menekültekkel szembeni liberális bánásmód támogatójaként meggy ő z ő fölénnyel, több mint 60 %kal diadalmaskodik május 7én. Persze addig még sok minden történhet, de a két politikus csatája beletartozik a nemzetközi ideológiai összecsapásba. Ha valóban ő lesz a befutó, azt örömmel fogadják Brüsszelben és Berlinb en, ellenben csalódás kíséri a Kremlben és a Fehér Házban. Ugyanakkor – Ausztria és Hollandia után – újabb vereséget szenved a nacionalista jobboldal. Németországban közben még valószín ű bbnek látszik Merkel újrázása. De azért hiba volna eufóriába esni. His zen Macron jó dolgokat mond az EUról, ám miniszterként ő sem volt képes enyhíteni a hata lmas francia gazdasági gondokon New York Times Jeges hideget éreznek Magyarországon a CEU oktatói. Egyikük, egy amerikai történész azt mondja, hogy amikor két éve Moszkvából Magyarországra költözött, úgy gondolta, hogy Európába érkezett, ám az elnyomás utolérte. Számára aggasztóak a párhuzamok a két rendszer között. A fels ő oktatási törvény reformjáról nagyon sokan gondolják úgy, hogy az hozzátartozik a Soros elleni vendettához. Az egyetemen azonban nem sokszor kerül el ő az emberbarát milliárdos neve. A tanárokat és a diákokat az akasztja ki, hogy a hatalom megpróbálja az intézményt az ellenzék részének beállítani. Ignatieff rektor azt emeli ki, hogy az európai politikában jelen van a felfogás, miszerint ha nem velünk vag y, ellenünk vagy. Ő k azonban igyekeznek kivédeni az ármánykodást és biztosítékokat szeretnének, hogy maradhatnak. A CEU mellett konzervatív személyiségek is kiállnak, mert ő k szintén veszélyben látják a tanszabadságot. Viszont a folyamatos tiltakozások mia tt a diákok nem tudnak megfelel ő en foglalkozni azzal, ami a dolguk volna, hogy ti. ta nuljanak Der Standard A CEU rektora azt mondta Brüssze lben, hogy ő t nem érdekli Orbán Viktor politikai programja. Ignatieff azt szeretné, hogy hagyják békén az egyetemet, hogy ott szabadon, küls ő beavatkozás nélkül taníthassanak és kutathassanak. Vagyis hogy független intézményeket ne ejtsenek túszul politika i célokból. A tudósítás hozzáf ű zi, hogy Orbán szerint Soros beleszól a magyar belügyekbe. A CEU vezet ő je ezzel szemben arról beszélt az este, hogy politikai indíttatásból érte ő ket támadás. Ezt a brüsszeli magyar nagykövet c á folta. Azt állította, hogy mind össze az tanintézmény m ű ködésében jelentkez ő hiányosságokat igyekeznek korrigálni. Meg hogy a kormány nem tekinti csatamez ő nek az egyetemet a Sorossal zajló vitában, szóval szerinte biz tos, hogy nem bosszúról van szó Die Welt Most derült ki, hogy tavaly nyáron, minden nyílt ellenségeskedés dacára Kaczynski titokban meglátogatta a német kancellárt, mert újra akarta indítani a megrekedt kétoldalú kapcsolatokat. A lengyelek er ő s emberét a brit uniós népszavazás eredménye késztette az útra, hiszen onnantól kezdve az európai országokban át kellett gondolni a politikai irányvonalat. A lengyelek pedig attól fé ltek, hogy érdemi partner nélkül maradnak az addigi f ő szövetséges, London kiválása miatt. A Jog és Igazságosság vezére tehát békét akart Berlinnel a sokórás találkozó eredményeként. Szydlo miniszterelnök épp a minap írta azt a Frankfurter Allgemeinében, hogy az unió jöv ő jét nagyban befolyásolja, mennyire képes egyetértésre jutni a lengyel és a német fél. Azon kívül a lengyelek Németországgal bonyolítják le a legnagyobb kereskedelmi
