Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. április - Civitas Europica Centralis
2017-04-21
oldal | 14 2017. április 21. tudományos konferencián a különböz ő tudományterületeken a Székelyfölddel kapcsolatos kutatási témákat összegzik, a szervez ő k ugyanakkor célul t ű zték a székelyföldi tudományos intézmények köz ötti együttm ű ködés er ő sítését a közös térségfejleszt ő projektek megfogalmazása és megpályázása érdekében. A rendezvények a Sapientia EMTE marosvásárhelyi és csíkszeredai karán, valamint az egyetem sepsiszentgyörgyi tagozatán zajlanak. Csíkszeredában a regi onalizmus, a régióépítés, a vállalkozások, valamint a vidék és agrárium szerepe kerül középpontba, Sepsiszentgyörgyön a történelem és az oktatás helyzetér ő l értekeznek, míg Marosvásárhelyen a társadalom állapota, valamint a nyelvi jogok kapják a f ő szerepet . Bakk Miklós egyetemi docens, a rendezvény f ő szervez ő je csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, a hagyományokhoz és valamiféle kontinuitáshoz való ragaszkodásból nevezték a konferenciát székely kongresszusnak. „ A 3. Székely Kongresszus motivációja olyans zer ű , mint volt az els ő tusnádi kongresszusnak, de jellegében a mai tudomány m ű ködéséhez igazodik. Túl a tudományos célon, tudománypolitikai célja az, hogy megpróbálja serkenteni Székelyföldön azt az intézményközi együttm ű ködést, amely a tudomány fejl ő dését szolgálja. Ugyanakkor van egy közpolitikai célja is a rendezvénynek: a tudománynak és a szakmáknak számos olyan eredménye van, amelyet a politika nem hasznosított kell ő képpen. Megpróbálunk javaslatokat megfogalmazni, példákat felmutatni, olyanokat, a melyeket felhasználhat a közpolitika ” – fogalmazott Bakk Miklós ( https://kronika.ro ) „ A dákoktól nem kell félni ” – szakért ő i interjú Botár István csíkszeredai régésszel Miért lehet zavaró a Székelyföldön él ő knek a nemrégiben talált, 2000 éves dák nyakék (úgynevezett torques) el ő kerülése? Botár István csíkszeredai régészt arra kértük, szakmai szemszögb ő l elemezze a lelet dák származásával kapcsolatos összefüggéseket. Sokan indulattal véleményezik internetes térben, de a madéfalvi kincsvadász, Țurcaș János Eduárd környezetében is, amint azt a vele készí tett interjúnkban megosztotta, hogy a Madéfalva határában kiásott dák nyakék hogyan hat vissza az erdélyi magyarság, illetve a románság nemzettudatára. Az érzékenységek kapcsán fölkerestünk egy olyan régész kutatót, aki diplomamunkáját a Csíkimedence Árpá dkori emlékeib ő l írta, azzal a kéréssel: magyarázza el, hogyan lehet mindkét oldalon „ jól reagálni ” a lelet hírére. Szerinte az oktatásban kellene odafigyelni arra, hogy az ideológiailag belénk nevelt béklyókat ne örökítsük át az elkövetkez ő generációknak ( http://www.maszol.ro/ ) Emléktáblát kapott a világ egyik leghíresebb geofizikusa az MTA Könyvtárában Milutin Milankovi ć szerb geofizikusnak az els ő világháborút kényszer ű en Budapesten kellett töltenie. Internálását végül kutatással töltötte, hála az MTA Könyvtára legendás igazgatójának, Szily Kálmán matematikusnak. A könyvtárban végzett munka lett az alapja a klí maváltozásokat csillagászati összefüggésekbe ágyazó elméletének. A tudománytörténeti fontosságú epizódra mostantól emléktábla hívja fel a figyelmet az MTA Könyvtár és Inf ormációs Központ olvasótermében ( http://mta.hu/ )
