Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. március - Civitas Europica Centralis
2017-03-04
oldal | 13 2017. március 4. Brüsszelben hozott politikai döntéseket, látnunk kell, hogy nem az európai emberek vagy a nemzetállamok érdekeit szolgálják. A V4eknek olyasmi van a közös történelmükben, ami a legtöbb nyugateurópai országnak nincs: a kommunizmus és a moszkvai döntések. Nem akarom az EUt a Szovjetunióhoz hasonlítani, de az érintett ors zágok megérzik, amikor veszélyben forog a szuverenitásuk. Egy szuverén ország megválaszthatja demokratikus vezet ő it, anélkül hogy bírálnák érte. Egy szuverén ország eldöntheti, kinek ad menedéket, és kinek nem. Egy szuverén ország eldöntheti, hogyan védi m eg magát a terrortámadásoktól. Eközben az EU eldönti, hogyan és hol kell védeni a határt, ki a terrorista és ki nem. A közös elv, hogy az EU békeprojekt és kereskedelmi unió legyen, átváltozott egy bürokratikus, központosított szörnyeteggé, aminek az a jel szava, hogy „ha nem vagy a hatalom és hatáskörök központosítása mellett, akkor ellenünk vagy ” ( http://magyarhirlap.hu/ ) Identitásépítés és ikonkeresés – Bíró A. Zoltánt kérdeztük az Igazi Csíki Sör jelenségr ő l Az Igazi Csíki Sör ügye túlmutat önmagán, nem csupán két vállalkozás jogi vitájáról szól. Ezt jól mutatja, hogy a közvélemény felkapta a fejét a témára, még a politikum is bekapcsolódott. Err ő l beszélt a Maszolnak Dr. Biró A. Zoltán társadalomtudós, a Sapientie EMTE egyetemi professzora, aki blogján egy írásban fejtette ki véleményét a jelenségr ő l „… Vannak, akik h elyb ő l lenézik mindazt, ami a térségben zajlik, köldöknéz ő székelykedésr ő l, bezárkózásról stb. beszélnek. Mások feltétlen támogatói mindennek, ami a „székely” szlogen alatt történik, vagy amire ezt a szlogent rá lehet ragasztani. Miközben egy olyan, a vid éki jelleg ű térségekre jellemz ő folyamat zajlik, ami a globális folyamatok egyértelm ű hatása, vagy az azokra adott reakció. A posztszocialista térségben, illetve Európa sok más vidéki térségében hasonló jelenségekkel találkozhatunk. Ami a székelyföldi térs égben zajlik, az még viszonylag új folyamat, az elején tart … A téralapú identitás kialakulása nem valami misztikus dolog, sok példa van rá közel és távol. Ami igazán fontos ebben: a téralapú identitásszerkezeteket építeni lehet, úgymond a „semmib ő l” is leh et területi identitást kialakítani, vagy a létez ő t átalakítani, b ő víteni. De gyakran megfeledkezünk arról, hogy a területi identitás építése nem merül ki abban, hogy jelképeket, ünnepeket találunk és szervezünk, elnevezéseket és tárgyakat alkotunk, majd ez eket forgalmazzuk. Ezt megteszi az arculatépítés, a marketing, a reklám, a kifele irányuló kommunikáció is. Ez még csak a szimbolikus burok megteremetése (vagy az arra irányuló kísérlet), ezt megteheti a térségi elit (intézmények, civil szerveztek, személ yiségek) vagy a termékgyártók. Ha kijelentjük, hogy a kürt ő skalács vagy a konferencia „székely”, attól az még nem válik térségi identitásképz ő tényez ő vé … ” ( http://www.maszol.ro/ ) Köszönöm, maradnék etnikailag heterogén „ Üdvözlöm az etnikai homogenitást Kolozsvárról, ClujNapocáról, Klausenburgból. Mi sem jobb e gy erdélyi magyarnak, mint azokat az európai hangokat hallani egyre er ő sebben, amelyek a domináns társadalom teljhatalmát szorgalmazzák egy kisebbséggel szemben. Meg kell ő rizni az etnikai homogenitást, legyen a takarítón ő is román – fogalmazott Sorin Grin deanu miniszterelnök a Román Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján, aki szerint az etnikai homogenitást meg kell ő rizni az országban, mert a túl nagy keveredés bajjal jár. A mondat egészen pontosan Orbán Viktortól hangzott el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján, és bár a magyar miniszterelnök megenged ő volt, a svábtól a bunyevácig sok etnikumot „egy bizonyos sávon belül maradónak” tartotta, okot ad arra, hogy elgondolkodjunk az etnikai sokszín ű ség kérdésén. Ismereteim szerint a bunyevácok és svábok többsége els ő sorban magyarnak tartja magát, etnikai értelemben tehát nem alkot „egy bizonyos sávot”, hanem magyar etnikumú. Ez már önmagában azt igazolja, hogy az etnikai identitás hátterét vizsgáljuk , akkor nem az
