Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. március - Civitas Europica Centralis
2017-03-25
oldal | 3 2017. március 25. fogják terjeszteni a határon túlra is. Az már más kérdés, hogy mennyit tudnak majd támogatottságban, elkötelez ő désben ebb ő l kamatoztatni. A kb. másfél órás panelbeszélgetésre n égy szakért ő t hívtak meg a momentumosok: Bárdi Nándort , a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének tudományos f ő munkatársát, Stefano Bottonit , az MTA BTK Történettudományi Intézet tudományos f ő munkatársát. PatakfalviCzirják Ágnest , az MTA Ki sebbségkutató Intézetének tudományos segédmunkatársát é s Zahorán Csabát , az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársát … Bottoni hangsúlyozta, hogy a huszadik századi túlélési stratégia ma már nem elég. Ezen a ponton hangzott el az egés z beszélgetés legérdekesebb gondolata. A történész elmondta, hogy a 2000es évek elején nagyon sok magyar jött át Magyarországra. A jelenlegi gazdaságidemográfiai folyamatokat figyelembe véve lehetségesnek tartja, hogy néhány éven belül megint elindul egy ilyen folyamat, és mióta Románia EUtag, ez még könnyebbé vált. Vagyis az a veszély fenyeget , hogy nem etnikai, hanem gazdasági okokból pusztulhatnak el a magyar közösségek - magyarázta Bottoni . Bárdi erre reagálva egy felmérést idézett, miszerint a szlov ákiai magyar fiatalok több mint 50 százaléka nem akar Szlovákiában maradni. Számukra az álom: NyugatEurópában dolgozni, Magyarországon lakást venni. Szerinte a határon túli magyarság jöv ő jének szempontjából kulcskérdés lesz az oktatás min ő sége. A kormány évente több tízmilliárdot költ a határon túli magyarság támogatására, Romániában még sincs a legjobb 80 gimnázium között magyar iskola, mutatott rá. Bottoni szerint egyértelm ű , hogy gyökeres változás el ő tt áll az Európai Unió. Szlovákia és Románia biztosan a németekkel, illetve a franciákkal tart majd. Kérdés, Magyarországnak milyen pozíciója lesz az átalakulás után, mert az kihat a határon túli magyarság sorsára is ( http://hvg.hu/ ) Ma nincs Orbáninterjú, helyette Semjén mondott sokkal er ő sebbe ket A KDNPs miniszterelnökhelyettes még több határon kívüli magyart akar a választásra, és egyébként is " eksztatikus ", illetve " brutális " kampányra számít. Beszélt még sipítozó balliberálisokról, illetve hogy a Lex Heineken a székelység megmaradási küz delmér ő l szól. Ezen a pénteken nem volt Orbán Viktorinterjú a Kossuth rádióban, Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes azonban kifejtette véleményét a világ dolgairól a kormánypárti Magyar Id ő k hasábjain. Semjén egyszer ű bbé tenné a levélszavazást és a kedvezményes honosítást. Arról is beszélt, hogy brutális választási kampányra számít, ugyanakkor szerinte sem a " káoszos balliberális oldal ", sem a Jobbik nem tekinthet ő reális kihívónak. Semjén Magyarország leghatékonyabb eszközének tartja a határon túli magyarság asszimilációjával szemben a honosítást, amelynek tekintélyét azonban a magyarok beolvasztására törekv ő utódállamok titkosszolgálati eszközökkel, például dez informálással próbálják aláásni ( http://hvg.hu/ ) Néz ő pont: Nem támogatják az unió elhagyását a magyarok Ugyanakkor elégedetlenek vagyunk a brüsszeli vezetéssel A Néz ő pont Intézet a Római Szerz ő dés aláírásának 60. évfordulója apropóján készített felmérése szerint a magyarok többsége elégedetlen a brüsszeli vezetéssel, de nem lépne ki az Európai Unióból - mondta Fodor Csaba , a Néz ő pont Intézet ügyvezet ő je pénteken, az intézet által szervezett tanácsko záson ( http://magyarhirlap.hu/ ) Ami minket összeköt... A magyar emberek számára különös jelent ő séggel bírnak a nemzeti jelképek. Ennek legf ő bb oka az, hogy bár Magyarország határai nem esnek egybe a magyar nemzet határaival, a magyarság – közös nyelvi, kulturális és történelmi hagyományainál fogva – mégis egys é ges. Nemzeti imádságunk mellett összetartozásunk legfontosabb jelképe a magyar zászló és a címer. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet az Emberi Er ő források Minisztériumának Oktatásért Felel ő s Államtitkárságával közösen a Kárpátmedencében, illetve a világban szétszórtan él ő , valamennyi magát magyarnak valló óvodás, diák és egyetemista
