Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. március - Civitas Europica Centralis
2017-03-11
oldal | 22 2017. március 11. belérögzült rossz családi minták, mode llek, a benne kialakult szorongások és komplexusok, illetve az eredend ő en benne hordozott, ő seit ő l örökölt gének következtében mit és miért úgy tett életében, ahogyan ”. Ítélkezés és eszményítés nélkül – tudósra jellemz ő nagy ismeretanyaggal, ám nagy beleér zés sel, megértéssel és szeretettel … ( http://itthon.ma/ ) É É v v f f o o r r d d u u l l ó ó Kétszáz éve halt meg Aranka György 1737ben született Széken, az erdélyi Mez ő ség nyugati szélén, Marosvásárhelyen hunyt el 1817. március 11én a kiváló magyar m ű vel ő désszervez ő , történész, író, költ ő , filozófus, esztéta Aranka György , aki mindmáig nem nyerte el méltó helyét a nemzet kiválós á gainak panteonjában. A marosvásárhelyi királyi táblán ál dolgozott; hivatali tevékenységein túlmen ő en nyelvm ű veléssel, történelemmel, irodalommal, filozófiával foglalkozott. Egész m ű ködése a felvilágosodás jegyében zajlott; az ember f ő feladatát az elme m ű velésében látta. Központi szerepet játszott az Erdélyi Nyelvmível ő Társaság és a hozzá kapcsolódó Kéziratkiadó Társaság megalapításában és m ű ködtetésében. Kazinczy Ferenchez hasonlóan levelezésben állt korának legtöbb irodalmárával és irodalomkedvel ő jével, valamint számos történésszel. Drámafordításaival a ko lozsvári színjátszás ügyét igyekezett el ő mozdítani; II. Richárdfordítástöredéke az els ő ismert magyar Shakespearefordítás … ( http://itthon.ma/ ) C C i i k k k k e e k k Tolnai Ottó kapta a Vajdasági Írók Egyesületének életm ű díját Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2017. március 10., péntek (MTI) - Tolnai Ottó író, költ ő , m ű fordító kapta a Vajdasági Írók Egyesületének, azaz a vajdasági írószövetségnek az életm ű díját - számolt be róla a Magyar Szó cím ű újvi déki napilap pénteken. A bíráló bizottság indoklása szerint - amelyet a lap ismertetett - jelenleg Tolnai Ottó "a legismertebb, legtermékenyebb vajdasági író", akinek m ű veit a legtöbben fordították szerbre. Bordás Gy ő z ő , a zs ű ri elnöke kifejtette: az utóbbi negyven esztend ő ben mindössze három vajdasági magyar író kapta meg ezt az elismerést, Pap József, Bori Imre és Bányai János. A zs ű ri az indoklásban hivatkozott a Kossuthdíjas szerz ő szerteágazó munkásságára a hatvanas évekt ő l napjainkig. Mint mondták: "vele és az ő generációjával kezd ő dött meg a vajdasági magyar irodalomban a vidékiességnek a felszámolása és egyfajta avantg á rd irodalomnak a létrehozása". Tolnai Ottó 1940ben született Magyarkanizsán. Els ő verseskötete 963ban, els ő regénye , a Rovarház 1969ben jelent meg. 1966tól 1990ig a Jugoszláv Írószövetség tagja, majd a szervezet utolsó elnöke annak megsz ű nése el ő tt. 1969 és 1974 között az Új Symposion cím ű folyóirat f ő szerkeszt ő je, majd 1994ig az Újvidéki Rádió munkatársa, szerkesz t ő je volt. 1992t ő l a veszprémi Ex Symposion f ő szerkeszt ő je. 1994t ő l a Szabadka melletti Palicson él. 1991ben József Attiladíjjal tüntették ki, 1998tól a Széchenyi Irodalmi és M ű vészeti Akadémia tiszteletbeli tagja. 2001 júniusában a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai sorába választották. Költ ő disznózsírból cím ű könyvéért 2005ben megkapta a 2004. é v legjobb szépirodalmi alkotásának járó Magyar Irodalmi Díjat. 2007ben megkapta a Kossuthdíjat az avantgárd hagyomány magas szint ű megújításáért é s a vajdasági magyar irodalom szervezésében vállalt szerepéért. 2009ben a Grenadírmars cím ű kötetéért Artisjus irodalmi nagydíjjal tüntették ki. Legújabb elismerését április els ő felében adják át. v v i i s s s s z z a a
