Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. február - Civitas Europica Centralis

2017-02-22

oldal | 12 2017. február 22. székhely ű‍ napilap hétf ő‍ n írt az eddig csak a tervekben megvalósult, mégis diplomáciai konfliktust okozó beruházásról ( http://mno.hu/ ) Beindítják a többsebességes Európa motorjait? ‍ A Római Szerz ő‍ dés aláírásának 60. évfordulóját megel ő‍ z ő‍ en a március 6­án Versailles­ban Angela Merkel német kancellár, François Hollande francia államf ő‍ , Paolo Gentiloni olasz és Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök részvételével tervezett négyoldalú találkozó egyik célja lehet a többsebességes Európa beindítása –‍ írta kedd délután megjelent számában a ‍ ‍ Le Monde. „‍ Nem arról van szó, hogy négyen határozzuk meg, milyen legyen Európa, nem ez az e lképzelésünk, de mi vagyunk a négy legfontosabb ország, és nekünk kell megmondanunk, hogy mit akarunk tenni, a többiekkel együtt ”‍ ‍ –‍ mondta hétf ő‍ n François Hollande a spanyol kormányf ő‍ vel közös sajtótájékoztatóján Málagában, ahol bejelentették, hogy egy min icsúcson készítik el ő‍ a Nagy­Britannia nélküli EU jöv ő‍ jét meghatározó római ünnepi csúcstalál k‍o‍z‍ó‍t‍ ‍…‍ ‍(‍ http://mno.hu/ ) Meddig ér Amerika takarója? ‍ Az Egyesült Államok új külpolitikája még csak alakulóban van, és nemhogy a javaslatok, de a diagnózisok is igencsak eltér ő‍ ek. Az egyik vélemény szerint Amerika engedékeny magatartása annyira felbátorította vetélytársait, hogy immár küszöbön áll a harmadik világháború. A másik szerint viszont az Egyesült Államok túl sokat akart markolni, ezért fogott keveset. „‍ Kína és Oroszország ambíciója egy re n ő‍ , az Egyesült Államok ereje és akarata viszont hanyatlik ”‍ –‍ írja a ‍ ‍ Foreign Policy hasábjain Robert Kagan , a független, de liberálisként számon t artott Brookings Institution vezet ő‍ munkatársa. E két tendencia egyidej ű‍ érvényesülése természetesen nem járhat mással –‍ folytatódik Kagan elemzése –‍ , mint a mai nemzetközi rend összeomlásával. Az ezt követ ő‍ „‍ brutális anarchia ”‍ ‍p‍e‍d‍i‍g‍ ‍o‍l‍y‍a‍s‍v‍a‍l‍a‍m‍i‍n‍e‍k‍ ‍ ígérkezik, mint ami a huszadik század nagy világégéseit megel ő‍ zte. Az elemz ő‍ szerint csupán az a kérdés, vajon három vagy tizenöt évünk van­e addig. Kagan súlyosan elmarasztalja a Trump­kormányzat embereit, amiért pozitív üzeneteket küldtek Moszkvába, úgy látja ugyanis, hogy a megbékítési kísérletek csak tovább bátorítják Moszkvát. Érdekes módon ugyanabban a mondatban azt írja, hogy a Kínával szemben megütött kemény hang viszont a pekingi vezet ő‍ ket arra fogja sarkallni, hogy katonailag próbára tegyék az új washingtoni vezetés elszántságát. Hogy miért vált ki a két teljesen ellentétes magatartás azonos típusú reakciót a két f ő‍ városban, arra nem kapunk magyarázatot, mint ahogy arra sem, hogy ha Kínával szemben kevesebb keménykedést várna el a szerz ő‍ , akkor mié rt javall keményebb fellépést az orosz –‍ amerikai kapcsolatokban ( http://metazin.hu/ ) Hogyan mentsük meg a kapitalizmust? ‍ A neves oxfordi közgazdász szerint a kapitalista jóléti állam megmenthet ő‍ . Azt javasolja a baloldalnak, hogy vegyen át bizonyos dolgokat, amelyeket ma jobboldalinak bélyegez. Az innovációt nem béklyózó adóztatást ajánl, és a nemzeti szolidaritás er ő‍ sítését j‍a‍v‍a‍s‍o‍l‍j‍a‍.‍ ‍ ‍„‍ A szociáldemokrácia korábban sikeres válaszokat adott a kor kihívásaira. A ma problémáira azonban nem tud hiteles megoldásokat javasolni. A szociáldemokrácia romo kban hever, a választók nem kérnek bel ő‍ le ”‍ ‍ –‍ olvassuk Paul Collier oxfordi közgazdász esszéj é t a ‍ ‍ Times Literary Supplementben. A szerz ő‍ közel tucatnyi friss monográfiát szem léz a gazdasági válság hatásainak és a kapitalizmus esélyeinek tágyköréb ő‍ l. A gazdasági válság kirobbanása óta az elitellenes populista pártok térnyerésével jelent ő‍ sen csökkent a hagyományos szociáldemokrata pártok támogatottsága. Ezért általában a jóléti államot szokták hibáztatni, mondván, hogy az újraelosztás nem volt képes megfékezni a szabadpiaci kapitalizmus által okozott növekv ő‍ egyenl ő‍ tlenséget ( http://metazin.hu/ ) A város birtoklása sétával és történetekkel ‍ A közelmúltban Történelmi séták a városban címmel új rendezvénysorozatot indított a zentai Városi Múzeum. Pejin Attila történész, muzeológus, az intézmény vezet ő‍ je azzal a céllal kalauzolja a Tisza­parti település különböz ő‍

Next

/
Oldalképek
Tartalom