Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. január - Civitas Europica Centralis
2017-01-07
oldal | 9 2017. január 7. Václav Klaus szerint Európa felel ő s a bevándorlásért Az európai elitek politikája, és nem a közelkeleti konfliktusok, vagy az Iszlám Állam terrorista szervezet váltotta ki az Európába irányuló tömeges bevándorlást - véli Václav Klaus volt cseh államf ő . " Be kell ismernünk, bár a mi kormányunk (cseh) ezt sajnos továbbra sem teszi, hogy az Európába irányuló tömeges bevándorlás nem az Iszlám Álla m, nem a közelkeleti vagy északafrikai káosz, hanem az európai elitek és pszeudoelitek politikájának a következm é nye " - jelentette ki Klaus a Prima cseh kereskedelmi televízióban vasárnap sugárzott interjújában. A volt cseh elnök leszögezte, hogy a közelkeleti és az északafrikai régiók rendjének felbomlásához az Egyesült Államok és az Európai Unió több államának a politikája is " nagy mértékben hozzájárult " ( http://ujszo.com/ ) N N e e m m z z e e t t k k ö ö z z i i l l a a p p s s z z e e m m l l e e Túl a nemzeten Posztnacionalizmus. Egészen utópisztikusan hangzik innen Európából nézve, pedig van olyan ország az öreg sárgolyón, ami éppen, és az elmúlt évek sajnálatos eseményeinek dacára is, töretlenül ebbe az irányba halad. Ahogy Justin Trudeau kanadai miniszterelnö k fogalmazott még 2015 októberében a New York Timesnak: „ nincs magidentitás, nincs mainstream ”. TASNÁDISÁHY PÉTER sajtószemléje … ( http://erport.blog.hu/ ) Ö Ö s s s s z z e e f f o o g g l l a a l l ó ó Stabil Balkán kell a kopogtató Iszlám Állam ellen Az Iszlám Állam egyik vezet ő jének, a „balkáni mészárosként” is ismert, koszovói származású Lavdrim Muhaxherinek a migránsokkal együtt sikerült Szíriából Európába jutnia, és jelenleg is Koszovóban tartózkodik – számolt be a hírr ő l az MTI a balkáni térség sajtójára hivatkozva. Bár az iszlamizmusnak nincs nagy támogatottsága a Balkánon, Európában is baj lehet, ha a ke vésbé stabil államokat nem sikerül meger ő síteni … ( http://mno.hu/ ) Lassan elfogyó magyar szigetek „ A közismert mondás, miszerint Magyarország az egyetlen önmagával határos állam, ma már nem egészen igaz. A trianoni döntés óta az elszakított Kárpátmedencei magyarság lélekszáma folyamatosan apad. Mára a helyzet kritikussá vált. A néhány évtizeddel ezel ő tt elterjedt számadat Románia k étmillió, Csehszlovákia 600 ezer magyarjáról ma már csak emlék. Az évtizedekig álló színmagyar tömbökbe a többségi nemzet betagozódott. Különösen fájó, hogy az egykor magyar többség ű nagyvárosok – például Kassa, Kolozsvár, Szabadka – immáron szlovák, román és szerb többség ű ek, vagyis a magyarok igazi nagyváros nélkül maradtak, a legnagyobb magyar többség ű települések néhány tízezresek Kárpátmedence szerte. Ezzel egy id ő ben a helyi magyarság érdekérvényesít ő képessége végzetesen meggyengült. Több pártban, s zéttagolva, a valódi siker legkisebb reménye nélkül dolgoznak a magyar politikusok, sokszor egymással is vitatkozva, a többségi nemzetek legnagyobb megelégedésére. A 90es évek elején kidolgozott autonómiakoncepciók papíron maradtak, a fogyatkozó délvidéki , felvidéki, erdélyi magyarságnak nincs esélye a nemzeti önrendelkezésre. Szlovákiában máig életben vannak a Benesdekrétumok: a németek és magyarok jogtól, vagyont ó l, anyanyelvt ő l megfosztásának szégyenletes intézkedéseit a mai szlovák állam helyesnek és követend ő nek tartja. Romániában meglehet ő sen felemás módon szolgáltatták
