Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. január - Civitas Europica Centralis
2017-01-03
oldal | 13 2017. január 3. kell, mint reménykedni benne. Az államf ő nézeteivel lehet vitatkozni, de azzal nem, hogy pro fi módon kommunikál és alaposan átgondolja a kijelentéseit. Emellett az, amit mond, nem illeszthet ő bele a politikai árokásásba, nem tartozik egyetlen hagyományos értelemben vett táborhoz sem, ezért is tartja veszélyesnek minden ambiciózus politikus … ” To kár Géza ( http://ujszo.com/ ) Határozottabb jogérvényesítésre lenne szükség A polgárok kiábrándultak a politikából. A felvidéki magyarokra ez még hatványozottabban érvényes, legalábbis a szavazási passzivitás erre utal. A magyarság eddig nem túl sok pozitív lépést látott a márciusi választások után megalakult kormánytól. Pedig gond van elég, amit meg kellene oldani. Ő ry Péterrel , a Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsának elnökével értékeltük az évet. Az interjú a Felvidéki Magyarok 2016/4. számában jelent meg „… Számtalan elemzés látott napvilágot a parlamenti választások után. Le kell szögezni, hogy gyakorlatilag össztársadalm i szempontból sem tudták a közvéleménykutatók „bemérni” a valós társadalmi állapotokat, hiszen az el ő rejelzések és a valóság között szakad é knyi különbségek voltak. Meglepetés volt számomra a Család Vagyunk jó szereplése, a Háló leszereplése és még sorolhatnám… Ami közösségünket érinti, azt gondolom, hogy a magyarság elvesztette hitét a politikában, hiszen a 25 éve ismételgetett ígéretek csak ígéretek maradtak. A többpólusosság oda vezetett, hogy a hivatalosan 8,5 százaléknyi közösség már nem vesz ma gasabb arányban részt a választásokon, s ő t a déli járásokban volt a legalacsonyabb részvételi arány. A magyarok egy jelent ő s része ma már nem etnikai alapon szavaz, azaz nagyobb a távolmaradás és vannak, akik szlovák pártokra voksolnak. Az általam divatpár toknak nevezett formációktól pedig politikailag semmilyen megoldást nem lehet, vagy lehetett várni. A pontos és aprólékos elemzést személy szerint a politológusokra és szociológusokra bíznám. Egy jelenségre azonban szeretnék rámutatni: a Pozsony – Zsolna ten gelyen voltak átlagon felüli részvételi arányok, tehát pontosan ott, ahol évek óta a legnagyobb beruházásokra került sor. Dél mostoha, az arány pedig alacsony volt, ezért is említettem, hogy a polgárok kiábrándultak a politikából … ” ( http://felvidek.ma/ ) K K ö ö n n y y v v e e s s h h á á z z Hogyan gyarmatosítottunk volna szeretettel 600 millió turánit? Ismerik Kiss Dénesnek A titokzatos ő snyelv cím ű könyvét? Íme a beharangozója: „ A magyar nyelv sok ezer éves méhében olyan szerkezetet, építményt tervezett, amit kett ő s piramisként ismerhettünk meg. Ez olyan alakzat, amely megoldotta a gömb sajátos kockásítását, hiszen belül gömbteret képez. Vagyis lényegében ezzel a kör négyszögesít é se is megoldódott .” A Magyarságtudományi Füzetek sorozatban adta ki a Magyarok Világszövetsége pár éve. A tudományos ismeretterjesztésnek szánt sorozat többi része is ígéretes a cím és az ajánlók alapján. Az els ő rész kötelez ő en megtagadja a finnugor vonalat (aminek a célja egyértelm ű en a magyar nemzettudat lealacsonyítása és meghamisítása volt), majd annyi rokoni kapcsolat bizonyítása jön, hogy alig gy ő zzük meg magunkat arról, hogy az alapnak számító hunok mellett közünk van a sumérokhoz, aztán a szkítákhoz, majd a keltákhoz, a szittyagörögökhöz, de a székely rovásírás és a Nílusparti hieroglifák is közös gyöker ű ek, majd még az is kiderül, hogy úgy lett ennyi rokonunk, hogy valójában a magyarok mindig is a Kárpátmedencében éltek, ami a civilizáció bölcs ő je. Sajnos ezeket végigolvasni bár kétségtelenül szórakoztató lenne, több id ő t venne el, mint amennyi rokonunk van. Ha valakit mégis érdekel, hogy mib ő l n ő tt ki az ezoterikus magyar történelem, az kapott most egy er ő s
