Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. január - Civitas Europica Centralis

2017-01-03

oldal | 11 2017. január 3. vonultak ki. Csupán az a bökken ő‍ ,‍ ‍h‍o‍g‍y‍ ‍m‍a‍d‍a‍r‍a‍k‍o‍n‍ ‍k‍í‍v‍ü‍l‍ ‍n‍e‍m‍i‍g‍e‍n‍ ‍h‍a‍s‍z‍n‍á‍l‍j‍a‍ ‍m‍á‍s‍v‍a‍l‍a‍k‍i‍ ‍…‍ ”‍ ‍ ‍ ‍ Szucher Ervin ( http://erdelyinaplo.ro/ ) A történések is bizonyítják, hogy a felvidéki magyarokkal mindenképp számolni kell! ‍ Menyhárt József :‍ ‍„‍ Amihez ragaszkodom, az a csa ládommal töltött id ő‍ . Ebb ő‍ l igyekszem nem engedni “‍ ‍ Menyhárt Józseffel pontosan egy évvel ezel ő‍ tt beszélgettünk családjuk karácsonyi szokásairól. A Dunaszerdahelyi járás elnöke volt akkor, és már készült a parlamenti választásokra. Civil életében többek k özött egyetemi tanár és zenész, a Kicsi Hang versénekl ő‍ zenekar tagja volt. 2016 utolsó napján viszont az életében bekövetkeze tt változásokról ejtettünk s‍z‍ó‍t‍ ‍…‍ ‍(‍ http://felvidek.ma/ ) A realista optimizmus éve ‍ A 2016­os évet sokan a globális válságok esztendejének hiszik. A külpolitikai elemz ő‍ szerint der ű‍ látóbbak leszünk, ha kicsit tágabb történelmi per spektívából tekintünk a globális folyamatokra. „‍ A történelem továbbra is jó irányba halad, és ebben 2016 sem volt kivétel. Egyáltalán nem ördögt ő‍ l való az optimizmus, s ő‍ t akár kötelez ő‍ nek is tekinthetjük. Realistának lenni annyit tesz, hogy optimisták vagyunk ”‍ ‍ –‍ olvassuk David R othkopf külpolitikai elemz ő‍ cikkét a ‍ ‍ Foreign Policy év végi mellékletében . Az értelmiség feladata, hogy figyelmeztessen a potenciális veszélyekre, ezért gyakran borúlátás és pesszimizmus jellemzi megnyilvánulásait. 2016­ban sem volt ez másként: a globális politikai átrendez ő‍ dés, az elitellenes lázadás , a gazdasági bizonytalanságok és a migrációs válság kapcsán elöntötte a sajtót a borúlátás. Elvégre az orvostól, az autószerel ő‍ t ő‍ l is azt várjuk, hogy minden gyanús jelet komolyan vegyen, és paranoiás óvatossággal hárítsa el a nagyobb bajt. Persze a szenzációhajhász média minderre ráer ő‍ sített, hiszen az egymásra li citáló bombasztikus világvége­jóslatoknak mindig nagy keletje van. Rothkopf nem vitatja a közhelyes igazságot, hogy a világ, mint mindig, nagy kihívások el ő‍ tt áll. De úgy véli, jó okunk van az optimizmusra, ha kicsit eltávolodunk a napi problémáktól, és tá gabb perspektívából tekintünk a világra. Mint például Thomas Friedman , aki legújabb könyvében amellett érvel, hogy az emberiség sokkal rugalmasabb, mint a baljóslatok sugallják. A klímaváltozás és a globális kapitalizmus átrendezte a világot, ámde az ember, f ő‍ leg a technikai fejl ő‍ dés következtében, alkalmazkodott az új körülményekhez. Afrikában például a felmelegedés ellenére n ő‍ a mez ő‍ gazdasági termelés, ami els ő‍ sorban a fejlett technológiána k‍ ‍é‍s‍ ‍a‍ ‍g‍é‍n‍k‍e‍z‍e‍l‍é‍s‍n‍e‍k‍ ‍t‍u‍d‍h‍a‍t‍ó‍ ‍b‍e‍ ‍…‍ ‍(‍ http://www.metazin.hu/ ) 2016, a populizmus éve ‍ Avagy a lázadás éve, ki hogy nevezi. Hat ország különböz ő‍ irányzatokat képvisel ő‍ lapjai hol így, hol úgy hívják. Hol pozitív jelenségnek érzik, hol vészterhesnek. Abban az egyben értenek egyet, hogy valami változóban van a fejlett világban, vagy már meg is változott. „‍ Néhány országban egyenesen a szavazók többsége lázadt fel a globalizáció és az uralkodó liberális gazdaságpolitika ellen ”‍ –‍ írja Alfonso Tuor az olasz nyelv ű‍ svájci ‍ ‍ Corriere del Ticinóban. Tuor szerint a lázadás, amelynek els ő‍ nagy megnyilvánulása a brit népszavazás volt, és amely Donald Trump gy ő‍ zelmével folytatódott, nyilvánvalóan folytatódni fog a következ ő‍ években is, és radikális gazdasági paradigmaváltást fog megalapozni a nyugati világban . A kommentátor nem tudja, pontosan miféle új gazdasági paradigma kerekedhet ki bel ő‍ le, és abban sem biztos, hogy az uralkodó elitek végül is nem lesznek képesek megakasztani a fordulatot. Úgy fogalmaz, hogy azok a csoportok, amelyek ma kézben tartják a ha t‍a‍l‍m‍a‍t‍,‍ ‍n‍e‍v‍e‍z‍e‍t‍e‍s‍e‍n‍ ‍„‍ a pénzügyi világ, a multik és a médiavilág nagyobbik része, létében érzi fenyegetve magát, és minden eszközzel megpróbálja megakadályozni a változást, még ameddig tart a mai átmeneti korszak ”‍.‍ ‍ David McWilliams ír közgazdász „‍ a kívül rekedtek lázadásáról ”‍ ír a dublini ‍ ‍ Sunday Business Review­ban. Kívül rekedtnek pedig azokat nevezi, akiknek nincs szószólójuk. Akik nem részesei a politikai folyamatoknak. Ak ik a kisvállalkozók, a munkások, a bevándorlók, a munkanélküliek –‍ és persze a fiatalok között keresend ő‍ k. Nem szervezettek, tehát nemigen hallani a hangjukat. Lehetnek jobboldaliak, lehetnek baloldaliak. Rájuk hatott

Next

/
Oldalképek
Tartalom