Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. január - Civitas Europica Centralis
2017-01-10
oldal | 12 2017. január 10. érdemes fog lalkozni vele. Két hét múlva pedig mégis csak beiktatják ő t a világ legbefolyásosabb emberének tisztségébe, szavait tehát már most sem a pusztába kiáltozza. Amikor azt mondja, azon sem lep ő dött meg, hogy "a liberális filmes társaság" bírálta ő t, az segíthe t eligazodni az ügyben. Azért mégse hagyjuk csak úgy lesöpörni a napirendr ő l azt a témát, amelynek felvetésére Meryl Streep a los angelesi Golden Globedíjátadó gálát tartotta megfelel ő nek. Hiába lesz ugyanis Donald Trump mindjárt az Egyesült Államok elnö ke, azért Meryl Streep sem akárki. Ő ugyanis kétségkívül napjaink egyik legnagyobb színészn ő je. Munkásságát min ő síti, hogy 19szer jelölték Oscar díjra - hármat meg is kapott , 29szer pedig a Golden Globera, amib ő l nyolc az övé lett. Most pedig életm ű vé ért vehetett át elismerést. Ebb ő l az alkalomból úgy érezte, nincs értelme kertelni. Tehát kimondta: világunkban "a tiszteletlenség tiszteletlenséget szül, az er ő szak er ő szakra ösztönöz". S bár nem említette a jövend ő amerikai elnök nevét, de mindenki tudta , hogy róla beszél, hiszen felidézett egy történetet, amikor Trump kigúnyolt egy fogyatékossággal él ő újságírót. És hozzátette, hogy a megalázás, ha nagy hatalmú embert ő l származik és nyilvánosan történik, akkor besz ű r ő dik a mindennapi életbe, mert szinte engedélyt ad másoknak arra, hogy ő k is így viselkedjenek. Ami nyilvánvalóan elfogadhatatlan, ezért szót kell emelni ellene. Meryl Streep megtette … ” Sebes György ( http://nepszava.hu/ ) Múltjöv ő „ Hogy kerüljük a politikailag korrekt beszédet, mondjuk ki, mit kívánnak t ő lünk: pokolra az amerikai Thomas Jeffersonnal és az angol John Locke filozófussal. Pokolra mindenkivel, aki úgy gon dolja, a modern demokrácia lényeges, meg nem kerülhet ő tulajdonsága, hogy benne állam és egyház szét van választva. Ez volna a szekularizáció politikai és jogi doktrínája, amely a vallást egyben magánüggyé teszi. Pokolba a polgárság e történelmi tettével, még ha ez a hatalom magát polgárinak nevezi is. Nem szép, ha az egyház direkt politizálni kezd és saját súlyát nem a hívek számának gyarapításával akarja növelni, hanem azzal, hogy elfogadja, az állam ad neki súlyt, mert az állam vélt érdekei úgy diktálják , hogy támaszt leljen benne. Mint Kövér László is mondta vasárnap a közrádióban, csúfságára a reformáció 500. évfordulójára meghirdetett emlékév megnyitásának. „Egy modern demokráciában az állam és az egyház természetesen elválasztva, de mégiscsak együttm ű ködve létezik egymás mellett.” Akár igaza is lehetne a tépel ő d ő házelnöknek, ha el tudnánk feledkezni Jefferson „faláról”, amely állam és egyház között kell emelkedjen. Ha becsülnénk azt az államot, amely mindenáron kétségbe akarja vonni a szekularizációt azzal, hogy szakrális jegyekkel aggatja tele saj á t hatalmát … ” Friss Róbert ( http://nepszava.hu/ ) A múlt emberei és a jöv ő kérdései Majtényi László , a tengerjogász esete a Bitószalon királycsinálóival „ Egészen biztosan jó az Majtényi Lászlónak , hogy a múlt embereivel jelölteti magát köztársasági elnöknek? És egészen biztosan jó az Majtényi Lászlónak , a tengeri fuvarjog korábbi elismert szakért ő jének, hogy a múlt ezen, a Bitószalonban tüleked ő emberei a jelölés kapcsán Göncz Árpáddal említik egy lapon az Eötvös Károly Intézet jelenlegi elnökét? Ha a manapság divatba jöv ő egyszavas sajtóközlemények trendjét követnénk, akkor elég volna annyit mondanunk mindkét kérdésre válaszként, hogy „nem”. De hát ez mégiscsak a Magyar Nemzet, nézzük és lássuk hát a dolgot ő t magát! Január 2án vetett véget az ünnepi uborkaszezonnak a hír, miszerint „tekintélyes magyar polgárok” – ahogy ő ket Majt ényi László kés ő bb saját maga aposztrofálta – köztársasági elnöknek jelölik (sic!) a korábbi ombudsmant. Tekintsünk el attól az egyébként nem éppen elhanyagolható tényecskét ő l, hogy a magyar jog szerint állampolgárok nem jelölhetnek köztársasági elnököt, e zt a jogot a polgárok, mint oly sok másikat is, az országgy ű lési képvisel ő iken keresztül tudják gyakorolni. Nem is Majtényi személye a legink á bb meghökkent ő , hiszen ha a malíciát és ezzel a tengeri fuvarjog emlegetését egy pillanatra félredobjuk (bár ha má r volt ellentengernagy államf ő je ennek az országnak,