Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. november - Civitas Europica Centralis
2016-11-29
oldal | 14 2016. november 29. egy éve zajlik az állandó utcai tiltakozás. Ez a reform végzetes volt számára – a baloldal balszárnyának túl sok, a jobboldalon túl kevés. A jelenlegi és eljövend ő munkavállalóknak (diákok is szép számmal tüntettek ellene) egyenesen sokk volt a 35 órás munkahét óraszámainak növelés e, az elbocsátások feltételeinek könnyítése, mert attól tartanak, hogy tömeges munkahelyvesztést okozhat. Ez minden bizonnyal igaz is, mint ahogy az is, hogy nem Hollande az els ő európai politikus, aki belebukik a munkatörvénykönyvének szigorításába. Euró pában mostanság még senki sem élte túl ezt a lépést, a történelem és a nép Hollandeal sem kivételez … ” Gál Mária ( http://nepszava.hu/ ) Egy mondat titka „ Lázár János miniszterelnökséget vezet ő miniszter tulajdonképpen abban a beosztásban dolgozik, amelyet a demokráciákban a miniszterelnök tölt be. Magyarországon – nem de jure, hanem de facto - Orbán Viktor áll a köztársasági elnök helyén. Orbán a belföl di napi politikában alig vesz részt, tevékenysége alapvet ő en irányító jelleg ű , mint a francia vagy az orosz elnöké, s mivel Áder János a dolog politikai lényegét tekintve egyszer ű en nem is létezik, alighanem el lehet fogadni, hogy a tényleges kormányzati f eladatmegosztás Orbán Viktort a kormány fölé emeli, abba az ű rbe, amit Áder hozott létre a teljes passzivitásával. Lázár látja el az operatív napi vezet ő feladatait, az ország valódi irányítója azonban Orbán Viktor . A kancelláriaminiszter viszi a napi fela datokat. Lázár úgy viszonylik Orbánhoz , mint Teleki , Kállay , Bárdossy viszonyult Horthyhoz . Ez nem tartalmi, hanem mer ő ben formai párhuzam, de fontos, mert ebb ő l következik, hogy Lázár János kijelentése arra vonatkozóan, hogy az oktatás célja a jó magyar és jó keresztény ember nevelése, egy olyan politikustól származik, aki tulajdonképpen Magyarország miniszterelnöke, még ha a megnevezése nem is pont ez … ” Szunyogh Szabolcs ( http://nepszava.hu/ ) Nem beszél ő szomszédok „ Sokféleképpen körülírható, hogy a rendszerváltást követ ő en miként alakult Magyarországnak a szomszédos államokhoz f ű z ő d ő viszonya, a legtalálóbb jelz ő azonban talán az, hogy hullámzóan. El ő fordultak id ő szakok, amikor például a magyar – román vagy a magyar – szlovák relációban valóságos hidegháborús hangulat uralkodott, és ez az állapot bizony alaposan kihatott az utódállamokb an él ő magyar közösségek életére is. Ami nem véletlen, hiszen Magyarország esetében – a jobboldali kormányok idején legalábbis – a nemzetpolitika alapvet ő en meghatározza a szomszédságpolitikát, amelyre ekképpen jelent ő sen rányomja a bélyegét a határon túli magyarok helyzete. Vagyis mindezt tulajdonképpen állandó kölcsönhat á sként kell felfogni, hiszen ha Budapest jó viszonyt ápol valamelyik szomszédjával, akkor az kedvez ő helyzetet feltételez az adott államban él ő magyarok tekintetében, viszont ha valamelyik utódállamban elnyomják a magyarokat, akkor értelemszer ű en nem beszélhetünk fellendülésr ő l a szomszédságpolitika terén. Ebben az összefüggésben is érdekes, mi a helyzet jelenleg a régióban. Magyar – szerb viszonylatban a felek egyetértenek abban, hogy „törté nelmi csúcson, maximumon” vannak a kétoldalú kapcsolatok, a két ország kormánya épp a minap tartotta harmadik együttes ülését, a részleges autonómiával rendelkez ő vajdasági magyarok pedig azt vallják, hogy ő k is profitálhatnak ebb ő l a kegyelmi állapotból. Az állampolgárság ügyében dúló viták ellenére Budapest és Pozsony ma már számos kérdésben egyetértésre jutott, és bár a kett ő s állampolgárság intézménye, a magyar nyelv ű oktatás támogatása kapcsán továbbra sincs egyetértés, politikailag jelent ő sen javult a szlovák – magyar viszony. Ugyanez elmondható horvát, osztrák és ukrán viszonylatban is – bár a keletukrajnai helyzet visszavetette a kétoldalú kapcsolatokat, a napokban magyar – ukrán gazdasági fórumon vázolták az el ő relépés lehet ő ségeit … ” Rostás Szabolcs ( http://www.kronika.ro/ ) Ember- és világháló közelben „ Még alig néhány nap van a parlamenti választásokig, é s az RMDSZ kampányának lesz ű rhet ő néhány jellegzetessége. Az egyik: a nagyobb, tömeges rendezvények hiánya. A nagy szónoklatokat kísér ő neves zenekarok, el ő adók és más