Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. november - Civitas Europica Centralis
2016-11-28
oldal | 10 2016. november 28. Ljubljanai Egyetemen (ez id ő tájt az ország legjobb egyetemén) tanítottam lektorátust alapító magyarországi vendégoktatóként. A szlovén Oktatási Minisztérium megbízásából 1985ben elkészítettem a Maribori Egyetemen létesítend ő magyar tanszék komplex, négyéves képzési programjá t, ami még a „történelmi partbeomlást” ( Szeli István újvidéki akadémikus nevezte így a jugoszláv tragédiát) is túlélte, csak a „bolognai cunami” semmisítette meg. Az Eszéki Egyetemen pedig 2004t ő l 2009ig vendégprofesszor voltam. Érkezésemkor még nem, de hazatérésemkor már ott is volt Magyar Nyelv- és Irodalom Tanszék. Eszékr ő l és Ljubljanából is s ű r ű n jártam „haza” Újvidékre és Szabadkára. Közben Czine Mihály professzor úrnál doktoráltam délvidéki magyar irodalomból, és az eszéki els ő tanszéki programot i s én írtam a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) fölkérésére, ami PhD fokozatot „ért” az ELTEn. Hát, innen a „térségi ölelés”, nagy vonalakban … ” ( http://magyarhirlap.hu/ ) Párbeszéd a csendes többségért „ Sok ember számára fából vaskarika lett a román – magyar párbeszéd. A próbálkozásnak mindkét oldalon megvannak a buktatói: az el őí téletek, a bizalmatlanság, a történelem hátrahagyott relikviái. Kevés ember gondolja komolyan, hogy napjainkra magyar és román közéleti ember úgy tudna leülni egy asztal mellé, hogy annak bármiféle konkrét foganatja volna. Benne van ebben a többségi román és a kisebbségi magyar politizálás elmúlt huszonhat esztendejének a cs ő dje: az ő szinte párbeszéd igényét felváltotta a politikusi zsákmányszerzés. Nem a közösségi szükségleteken volt a hangsúly, nem azért születtek politikusi együttm ű ködések, hogy a két nép közötti valós közeledés kerüljön terítékre, inkább az volt a kérdés, hogy melyik politikus mit tud szakítani a közös zsákmányból. A román és az erdélyi magyar politikai elit között így alig van különbség, legfeljebb annyi, hogy a magyar soha nem tudott annyit lenyúlni a közösb ő l, mint a román, mert erre e gyszer ű en nem volt lehet ő sége. Ennek a fajta mentalitásnak az a legnagyobb hátránya, hogy még azok a román közéleti személyiségek is elzárkóznak az erdélyi magyar közéletet megjelenít ő politikusi gárdától, akikkel érdemi párbeszédet lehetne folytatni. A tö bbségi románság szemében a romániai magyarságról az a kép alakult ki, hogy képvisel ő i minden áron és mindenkivel kormányozni akarnak, a közös konc reményében összeállnak bárkivel. Egy ilyen névjegykártya nem ígér sok jót, nem el ő legez meg bizalmat. Akik po litikusainkat beveszik a kormányzásba, kizárólag rövidtávú pártérdekeik miatt teszi. Aki hosszabb távú országstratégiában gondolkodik, az „könny ű vér ű ségünk” miatt ejt minket. A közösséget annak politikai elitjével azonosítják, kevés kivételt ő l eltekintve p edig ez az elitünk nem áll a helyzet magaslatán … ” Makkay József ( http://erdelyinaplo.ro/ ) Feladatainkat nem mi választjuk Tanárként kezdte, majd az erdélyi magyar falvak szokásértékei után kutatott. Körbejárta a fél világot, írt m ű vészetr ő l, hagyományokról, hányatott sorsú regényh ő sr ő l. Gazda József kovásznai író az erdélyi magyar kultúra napszámosa, aki a fiatalságnak a nemzeti ügyek iránt i érdektelenségét is rosszallja „… Ha a jelenkori fiatalságra gondolok, elégedetlenség tölt el, hiszen sokan nem tudják, hova tartoznak. Kevesen gondolják úgy, hogy a közösségépítés számukra is feladatot jelent. A hovatartozás nem választható meg, íg y nem is cserélhet ő le. Ha Isten ennek a népnek a tagjává teremtett, annak felel ő s tagja vagy, azért tenned is kell valamit. Hiszen a nemzet általad is él … ” ( http://erdelyinaplo.ro/ ) Salat Levente : Trump kiengedte a palackból a fehér fels ő bbrend ű ség szellemét A nem fehérek 70%a Clintonra szavazott, a fehérek 60%a pedig Trumpra . A politológus szerint ez olyan törésvonalat mutat, amelyb ő l még bajok származhatnak. Donald Trump úgy lett az Amerikai Egyesült Államok elnökválasztásának nyertese, hogy kevesebb populáris szavazatot
