Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. november - Civitas Europica Centralis
2016-11-03
oldal | 14 2016. november 3. Mathausenbe, majd Dachauba deportálták. Az idézett mondat azt sugallta, arra az el ő feltételezésre épült (egyébként túlzás volt, mert a zsidók birtokában lev ő földterület az erd ő kkel együtt is csak mintegy 800 ezer holdra terjedt ki), hogy a korábbi évtizedek során a zsidók birtokába került földet kvázi „elvették a magyarságtól”. Erre azonban senki, semmilyen bizonyítékot nem tudott felhozni, hiszen ezek a birtokok törvényes adásvétel útján jutottak tulajdonosaikhoz. Hogy a közvélemény egy r észe mégis megkérd ő jelezte ennek az állapotnak a jogosság á t, az kizárólag egy kirekeszt ő sztereotípiára vezethet ő vissza, aminek a lényege az, hogy a zsidók mindenüket, amijük csak van, a dolgozó - magyar, német, ukrán, lengyel, román, szlovák - emberekt ő l szerezték. Hitler is arról szónokolt, amikor még csak ki ű zni akarta Németország zsidó állampolgárait, hogy ezek az emberek egy rongyos nadrágban jöttek ide, úgy is menjenek el. Vitatkozni sem nagyon érdemes ezzel, csak megemlítem, hogy a 19. század másodi k felében megjelen ő zsidó t ő ke olyan területeken m ű ködött, amelyek zömmel nem is léteztek korábban, tehát a zsidó vállalkozók, például Weiss Manfréd nem elvették a magyaroktól az üzemeiket, hanem ő k építették fel azokat. Magyarországon modern nagyipari acé lm ű nem létezett addig, amíg azt Csepelen Weiss Manfréd létre nem hozta. A porcelán- és a gyógyszergyárakkal, a villamosipari m ű vekkel ugyanez volt a helyzet … ” Szunyogh Szabolcs ( http://nepszava.hu/ ) T T u u d d o o m m á á n n y y – – h h a a t t á á r r o o n n i i n n n n e e n n , , h h a a t t á á r r o o n n t t ú ú l l Az els ő bécsi döntés évfordulóján 1938. november 2án született meg az els ő bécsi döntés, melynek köszönhet ő en a párizsi békerendszer által megcsonkított Magyarország elkönyvelhette els ő revíziós sikerét. „ A magyar törvényhozás mélységes áhítattal ad hálát az isteni Gondviselésnek, hogy az elszakított Felvidék egy része húsz évi távollét, szenvedés és az idegen uralommal szemben kifejtett h ő sies ellenállás után visszatér a Magyar Szent Korona testébe. A magyar haza bens ő séges örömmel üdvözli és a szeret ő anya meleg gondoskodásával öleli keblére sokat szenvedett visszatér ő véreit.” (Részlet az 1938/XXXIV. törvénycikkb ő l) A német és olasz külügyminiszterek hat ározata nyomán a Felvidék magyarlakta területeinek túlnyomó része – mintegy 12 000 négyzetkilométer, 1 millió lakossal – húsz év után visszatérhetett az anyaországhoz, igaz, az új, igazságosabb határvonal végül csak átmeneti állapotnak bizonyult … ” ( http://itthon.ma/ ) C C i i k k k k e e k k Kiadvány jelent meg a második világháború ártatlan délvidéki magyar áldozatairól Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Szabadka, 2016. november 2., szerda (MTI) - A második világháború ártatlan délvidéki magyar áldozatainak tömegsírjait feltáró és összegz ő kiadvány jelent meg a Vajdaságban - jelentette be Hajnal Jen ő , a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke a Va jdaság Ma cím ű délvidéki hírportálnak adott szerdai interjújában. Az MNT elnöke közölte, hogy az új kiadványban a szerb partizánok által 19441945ben ártatlanul kivégzett magyar áldozatok tömegsírjainak m ű holdas, számítógépes globális helymeghatároz ásai, azaz GPSkoordinátái szerepelnek a helytörténeti adatok, tények és számadatok mellett. A hosszú évek óta zajló munkát lezáró kötet a tömegsírokat tárja fel, azt azonban továbbra sem lehet tudni, hogy pontosan hány áldozat nyugszik ezekben sírokb an. A kötet tartalmazza ugyanakkor az áldozatok becsült számát, amelyet életrajzi adatokból, valamint a feltárt források alapján határoztak meg.
