Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. szeptember - Civitas Europica Centralis
2016-09-07
oldal | 13 2016. szeptember 7. kudarcukban a kibocsátó (Magyarország) és a befogadó oldal. A sok országból érkezett, magyar és nem magyar szakemberek találkozója ismét ráirányította a figyelmet arra, amiért 1977-ben a Társaság megalakult: szükségünk van – és egyre nagyobb szükségünk – a külső szemre. Tudnunk kell, hogy hogyan látnak bennünket azok, akik nem a magyarországi társadalomban szocializálódtak, nem az itteni iskolarendszerben szerezték ismereteiket. A többféle kultúra békés egymás mellett élése mindig termékenyítőleg hatott arra az államra, amely ennek az együttélésnek a kereteit biztosította. A kongresszuson a történelmi példák sorával találkozhattunk ennek igazolására. A példák jelentős része a kultúraköziség magyarországi jelenségeit mutatta fel. A különféle hatások gazdagították a magyar kultúrát, amely alapvetően mindig befogadó jellegű (receptív) kultúra volt. Nem csupán a magyarság civilizációs folyamatában volt meghatározó az idegen – főleg német – hatás, hanem a kultúránk minden rétegében. Népi hagyományaink, nyelvünk, irodalmunk, szellemi életünk minden rezdülése a befogadásról szól. A mi hatásunk is megfigyelhető a velünk együtt élőkön, vannak kulturális csoportok, amelyek asszimilálódtak a magyar kultúra hatására …” Monok István ( http://mta.hu/ ) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g 1 1 Bűnben fogant „népszavazás” „Orbán népszavaztatásáról az ellenzék folytat disputát, a kormány csak egymondatos reklámokban kommunikál az ő népével. Az ellenzékiek vitája – noha aligha kerülhető el – erősítette a közvélekedést: már megint egymással civakodnak. Az egyik otthon maradásra hív fel, a másik érvénytelen voksra, és van, aki az igenre. Pedig a vélemények csak az alkalmazandó technikában térnek el, a lényegben: a referendummal való szembefordulásban nem. Isten ments konfliktust csinálni abból, ki marad otthon, és ki ikszeli érvénytelenné a szavazólapot. Mindkettő a kamukérdés bojkottját jelenti. Azt, hogy nem lépünk bele Orbán csapdájába. Tiszteletben tartom az „igen” mellettiek érvelését is, de Orbán utcájába akkor sem kell bemenni, ha a kijelölt menetiránnyal szemben hajtanak. Értem, hogy Európára kívánnak igent mondani. De hát ne tegyünk úgy, mintha valóságos kérdést tettek volna fel, és a nép valódi döntését kérnék. A lényeg épp az átverés, a kamuflázs. A tudatos bojkott nem sunnyogás, hanem éppen az akció egészével való szembenállás, a mechanizmus, a „rendszer” elutasítása …” Ledvai Ildikó ( http://nol.hu/ ) Befagyott a Nyugat-Balkán Az Európai Uniónak nem érdeke, a nyugatbalkáni országoknak pedig már nem vonzó az uniós csatlakozás. Montenegróban kifejezetten unióellenes légkör alakult ki az évtizedes hitegetés és halogatás miatt. Bosznia-Hercegovináról meg úgy tűnik, teljesen elfelejtkezett az EU, itt már komoly, az Iszlám Állam jelentette biztonsági kihívásokra kellene válaszolni. Az újvidéki születésű Morvai Hedvig a European Fund for the Balkans (Európai Alap a Balkánért) vezetőjeként lapunknak azt mondta, integrációs perspektíva helyett új lendületet kellene adni a régiónak „…Az alapot 2007-ben európai privát alapítványok hozták létre, köztük a német Robert Bosch Stiftung, a belga királyi Baudouin Alapítvány, az Erste Stiftung, és a San Paolo Intesa olasz bank alapítványa. Mégpedig azzal a céllal, hogy a Balkán Nemzetközi Bizottság ajánlásait életbe léptesse, és hogy a balkáni országok minél előbb uniós tagállamok legyenek. Az alapítványok évi másfél millió eurót fordítanak a célra. Programjaink három pillérre épülnek, egyrészt elősegítjük a regionális együttműködést, az uniós csatlakozás kölcsönös támogatását, másrészt a humán 1 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők álláspontját