Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. szeptember - Civitas Europica Centralis
2016-09-05
oldal | 18 2016. szeptember 5. mindig a visszáján poroljuk.” Vagy: „A magyar az Új Európa önismerete.” A szövegkörnyezet teszi igazán meggondolkodtatóvá az Esterházy által A, B és C szájába adott mondatokat. A Korunk 1991. októberi száma ugyanis Az erdélyiségtudat változásai cím alatt szólított meg sokakat, különböző életkorú és szemléletű történészeket, publicistákat, írókat; a népes felvonulásban ott találjuk Markó Bélát, híressé vált szövegével, Az erdélyi macskával, és a fiatal néprajzos Táncos Vilmost (Az erdélyiség mítosztalanítása). Mintegy a főlaptest zárásaként, közvetlenül Szőcs Géza verse után tördeltetett Esterházy Péter „magyarhangjátéka”, a végén ezzel a mondattal: „Én még hallgatok egy kicsit... nektek...” Persze nem hallgatott …” Kántor Lajos ( http://www.es.hu/ ) A „SZÉKELY TERRORIZMUS” ÉS A ROMÁN „DEEP STATE” „Tavaly december 1-jén majd’ minden román tévécsatorna a nap híreként futtatta, hogy Kézdivásárhelyen letartóztattak egy „terroristát”, és lelepleztek egy szélsőséges magyar szervezetet, amely a román nemzeti ünnepre tervezett elkövetni terrorista jellegű támadást. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi képviselőjéről, Beke Istvánról van szó, aki ellen a román titkosszolgálat, a SRI közreműködésével fogalmazódott meg a „terrorizmus” vádja, lényegében egyetlen kiindulópont, néhány lehallgatott telefonbeszélgetés alapján. Ezekben a mozgalom tagjai arról ötleteltek – olykor csúfondáros felhangokkal, mert sejtették, hogy lehallgatják őket –, milyen hatása lehetne a december elsejei, odavezényelt felvonulókra, ha petárdával felrobbantanának egy szemeteskukát. Újra kirajzolódott a román közvélemény két pólusa, ami a már megszokott – kialakult értelmezői pozícióknak megfelelő – módon nyilvánult meg. Egyrészt megjelent az a többség, amelyet ismét „felháborított” az „úgynevezett” székelyek „arroganciája” és „örökös békétlensége”, „románellenessége”; másrészt megszólalt az a „semleges” és „szkeptikus” véleményformáló csoport, amely a történtekben csupán a DIICOT (Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság) és a SRI (Román Hírszerző Szolgálat) machinációit látja. Utóbbiak óvatosan azt javasolták, várjuk meg a nyomozás eredményét: ha majd az arra jogosultak, azaz a hatóságok megállapítják a „tényeket” a maguk semleges tisztaságában, az majd alkalmas lesz rá, hogy eloszlasson minden gyanút. Csakhogy a későbbi székelyföldi tüntetések – amelyeket a központi hatóságok egyszerűen negligáltak (a SRI kivételével) – súlyos dologra mutattak rá: a helyi közvélemény (a „HarKov” világa, ahogy a román médiumok Hargita és Kovászna megyét külön, egzotikus társadalomként megnevezik) nem bízik a hatóságok semleges működésében. Az azóta tartó és folytatódó tüntetések, Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen ezt az endemikus bizalmatlanságot tükrözik, miközben a román közvélemény mindezt a „terrorizmus támogatásaként” értelmezi …” Bakk Miklós ( http://www.es.hu/ ) Nagyon szerény javaslat „Vajon mikor politizálok inkább, Antiphón? Akkor, ha egymagam vetem be magam a politika sodrába, vagy akkor, ha arra fordítok gondot, hogy a lehető legtöbben műveljék hozzáértően a politikát?" Xenophón: Emlékeim Szókratészról S zeptember 1-jén, csütörtök reggel a Magyar Szocialista Párt elnöke azt mondta a Klubrádióban, hogy pártja – hasonlóan a Fideszhez és a Jobbikhoz – ellenzi a „migránsok" kötelező betelepítését. De ellenzi a szerinte fölösleges népszavazást is, mert a kötelező betelepítés amúgy sincs napirenden. Ez ugyan gyáva mellébeszélés, de jellegzetes, így hát fontos. Azt javaslom, hogy egyszer s mindenkorra húzzuk ki a probléma méregfogát – azaz beszéljünk arról, hogy mindenfajta külső kényszer nélkül, minden külföldi befolyástól függetlenül mit tegyen a magyar állam avégett, hogy megsegítse a háború poklából (Szíriából, Afganisztánból, Líbiából és máshonnan) menekülőket …” Tamás Gáspár Miklós ( http://nol.hu/ )
