Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. augusztus - Civitas Europica Centralis
2016-08-08
oldal | 22 2016. augusztus 8. " Nem csupán a kommunista múlttal való szembenézés fontos, ám ebben az esetben azok a szerepl ő k, akiknek elszámolnivalója volna, köztünk élnek és közfunkciót látnak vagy szeretnének ellátni. Szükség van arra, hogy a választó tisztán lásson ebben a kérdésben " - tette hozzá ( http://hvg.hu/ ) A terrorizmus mint önkifejezés Egy hamarosan megjelen ő komparatív terrorizmusmonográfia szerint a terroristáknak nem minden esetben van politikai céljuk. A tekintélyes angol filozófus szerint annál rosszabb nekünk: az iszlamista széls ő ségesek a civilizációnkat akarják elpusztítani. „ A terrorizmus nem mindig politikai célokat szolgál ” – írja John Gray filozófus a New Statesman hasábjain. A cikk apropója Richard Englishnek , a St. Andrews Egyetem Terrorizmus és Politikai Er ő szak program vezet ő jének Hogyan m ű ködik a terrorizmus ? cím ű októberben megjelen ő monográfiája, amelyben a szerz ő nem kevesebbre, mint a terrorizmus általános természetrajzának felvázolására tesz kísérletet. English a z esettanulmányok alapján azt állítja, hogy a terrorizmus négy különböz ő okból m ű ködhet. Az els ő három politikai természet ű . A terrorszervezetek a támadásokkal gyakran konkrét politikai céljaikat akarják közvetlenül megvalósítani. Más esetekben stratégiai el ő nyöket remélnek az er ő szaktól, például azt, hogy bizonyos ügyek politikai témává váljanak. De el ő fordul az is, hogy a terrorcselekmények taktikai indíttatásúak: a szervezet bels ő kohézióját, avagy küls ő legitimitását hivatottak szolgálni. Mindebben nem sok újdonság van, ezeket a politikai okokat már korábban is leírták a terrorizmus irodalmában – jegyzi meg Gray . Mint ahogy az sem új, hogy a szerz ő az aszimmetrikus hadviselés formájaként határozza meg a terrort. A terrorizmus English által azonosított negyedik oka azonban nem politikai. A szerz ő azt állítja, hogy a terrorcselekmények elkövet ő i esetenként nem fogalmaznak meg szigorú értelemben vett p o litikai célokat … ( http://www.metazin.hu / ) Visszasírjuk még a pártokráciát? A nagy pártok tekintélye csökken, pedig a demokrácia immunrendszereként m ű ködtek – véli az amerikai publicista, aki a pártok hatalmának és intézményi közvetít ő i szerepének bukásával magyarázza az ideológiai megosztottság és a demagógia er ő södését. „ Másmás módon, de Trump , Cruz és Sanders el ő retörése ugyanarra vezethet ő vissza. A politikai pártok egyre kevésbé képesek érvényre juttatni a maguk normáit. A radikális politikai fellépés ezért egyre sikeresebb ” – olvassuk Jonathan Rauch liberális publicista tanulmánynak is beill ő esszéjét az Atlantic magazinban. A szerz ő már a Metazinban is ismertetett 20 11es cikkében is úgy érvelt, hogy az amerikai politika viszonylagos stabilitása egyebek között a pártoknak köszönhet ő . Az egyre mélyül ő ideológiai szakadékok ellenére a pártok aránylag egységesek maradtak, kisz ű rték a nagyon széls ő séges nézeteket, amelyek nehezítették a kormányzáshoz elengedhetetlen alapvet ő konszenzus létrejöttét. Ö t év alatt sokat változott a világ. Népszer ű ek lettek a rendszer- és elitellenes politikusok, és Rauch ezt a pártok meggyengülésével magyarázza. Korábban csak valamelyik nagy párt támogatását élvez ő jelöltb ő l válhatott politikus, mára ez megváltozott, s ő t kutatások igazolják, hogy az el ő választások rendszere a radikálisabb és demagógabb jelölteknek kedvez . Hagyományosan a pártok megsz ű rték a jelentkez ő ket, és egyúttal mérsékeltebbé tették a politikát. Rauch megfogalmazá sában a politikai test immunrendszereként m ű ködtek. A fékek és ellensúlyok rendszere miatt a kormányzáshoz elengedhetetlenek voltak a háttéralkuk, ami önmérsékletre kényszerítette a politikusokat. Mivel a pártok szigorúan hierarchikusan épültek fel, a párt vezet ő i évtizedek alatt mászták meg a szamárlétrát, és mire a csúcsra értek, elemi érdekük volt a rend szer stabilitásának fenntartása … ( http://www.metazin.hu/ ) A török puccs társadalmi háttere Akárcsak az arab világ régen haladónak nevezett országaiban, Törökországban is egy kis katonai elit kényszerítette rá a lakosság mélyen vallásos többségére a világi államot. És akárcsak ott, itt is fenntarthatatlannak bizonyult ez a modell. Az
