Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. július - Civitas Europica Centralis

2016-07-23

oldal | 22 2016. július 23. Új szomszédunk: a félelem ‍ „‍ Testközelbe került a terrorizmus. Bár itt, a Királyhelmec –‍ Somorja tengelyen nekünk nem kell sikítva azonnal a pincébe zárkóznunk, a helyi török származású fagylaltárust sem kell gyanakodva méregetnünk, hiszen kevéssé valószín ű‍ , hogy a következ ő‍ elkövet ő‍ az ő‍ fia lesz, vagy, ho gy a legújabb célpont mondjuk az ipolysági U‍n‍d‍e‍r‍g‍r‍o‍u‍n‍d‍ ‍…‍ ”‍ ‍ ‍ ‍ Rigó Konrád ( http://ujszo.com/ ) ‍ ‍ E E l l e e m m z z é é s s , , h h á á t t t t é é r r Nem kvótaproblémája van Európának ‍ „‍ A menekültválság tudatosodása után lassan egy évvel még mindig partikuláris viták zajlanak, miközben egy intézményi válsággal, európai identitásválsággal és geopolitikai versenytársakkal kellene szembenézni. A kvótakérdés pedig Angela Merk el német kancellár belpolitikai eszköze, nem a megoldás kulcsa, de ett ő‍ l még ugyanolyan v‍e‍s‍z‍é‍l‍y‍e‍s‍ ‍b‍e‍l‍e‍p‍i‍s‍z‍k‍á‍l‍n‍i‍ ‍…‍ ‍A‍ ‍m‍e‍n‍e‍k‍ü‍l‍t‍v‍á‍l‍s‍á‍g‍ ‍n‍e‍m‍c‍s‍a‍k‍ ‍p‍o‍l‍i‍t‍i‍k‍a‍i‍,‍ ‍h‍a‍n‍e‍m‍ ‍ jogi szinten is felkészületlenül érte az Európai Uniót. Ez pedig tovább fokozta a politikai feszültséget és bizonytalanságot. Ez zajlott ő‍ sszel a dublini rendelet kapcsán, amikor azon vitatkoztak a tagállamok, hogy ki kinek küldheti vissza a menedékkér ő‍ t, hol nyújthat be kérelmet és hova lehet valakit visszatoloncolni. Az eredetileg 1990­ben született dublini egyezménynek (Dublin I.) ez a harmadik nagy módosított verziója ( Dublin III.). E formájában 2013 júliusában lépett hatályba. Jól mutatja a rövidlátást, hogy még ekkor sem méretezték át a jogszabályt a várható válságra. Egyetlen tagállam sem élt még tömegesen a rendelet adta visszafordítási jogával. Azóta a schengeni sza bályok okoznak fejtörést. Ugyanis ezt a rendszert sem arra találták ki, hogy a küls ő‍ határok meger ő‍ sített, közös védelemre szorulnának, ezzel nem is igazán kalkulált a jogalkotó. A bels ő‍ határok lebontása volt korábban a f ő‍ szempont, a szabad mozgás EU­n b elüli biztosítása. A küls ő‍ határok megfelel ő‍ ellen ő‍ rzésének hiánya el ő‍ ször abban csúcsosodott ki, amikor megértettük, hogy európai ISIS harcosok ezrei közlekedtek a kontinensünk nagy városai és Szíria között anélkül, hogy a határon erre valaki rákérdezett v‍o‍l‍n‍a‍ ‍…‍ ”‍ ‍ ‍ ‍ Feledy Botond ( http://index.hu/ ) C C i i k k k k e e k k ‍ Tusványos - Varga: bels ő‍ forrásokat kell használni a gazdaság fejlesztésére Bognár Renáta, az MTI különtudósítója jelenti: Tusnádfürd ő‍ , 2016. július 21., csütörtök (MTI) - A nemzetgazdasági miniszter szerint az elkövetkez ő‍ id ő‍ szakban egyre inkább a saját, bels ő‍ források felé kell fordulni, ezeket kell használni a gazdaság növekedéséhez. Varga Mihály a tusnádfürd ő‍ i szabadegyetem csütörtöki kerekasztal­beszél getésén azt mondta: örülnek, ha kapnak küls ő‍ , uniós támogatást, de ezek kötött források. A miniszter kitért arra, hogy jelenleg a bruttó hazai terméknek a 6 százalékát adják uniós fejlesztési források és 4­4,5 százalékot a hazai bels ő‍ források. Kitér t arra, hogy a kormány iparfejlesztési, elektro­mobilitást segít ő‍ programot fogadott el, sokat várnak az otthonteremtési programtól, s komoly forrásokat szánnak a turizmus fejlesztésére. Az uniós támogatásból kiszorult, de fejleszteni kívánó cégeknek indít ották el a nagyvállalati beruházási programot, amelynek els ő‍ eredményei nagyon kedvez ő‍ ek, t ö bb mint 500 új munkahelyet hoztak létre - közölte Varga Mihály. Rámutatott: a magyar gazdaságpolitika tudatosan törekszik arra, hogy az adósságot csökkentse, e gyre kisebb legyen az államháztartás hiánya, és a bevételek is beérkezzenek az államháztartásba. Kitért arra is, hogy Magyarországon az államadósság mértéke a bruttó hazai termék (GDP) 80 százaléka felett volt 2010­ben, most 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom