Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. június - Civitas Europica Centralis
2016-06-18
oldal | 14 2016. június 18. er ő felmérésre, azzal együtt, hogy itt is van egy torzító elem: a szórványban, ahol az egyes testületekbe való bejutás múlhat azon, hogy indule két vagy három magyar párt, a két autonomista szervezet sok esetben nemzeti felel ő sségb ő l nem indít jelöltet … ” Borbely Zsolt Attila ( http://erdelyinaplo.r o/ ) Trianon hatása a Kárpátmedencében 2016ban Kapjanak autonómiát az ő shonos magyar nemzeti közösségek! „ Trianon után 96 évvel létezik egy sokak által nem elismert magyar ügy Európában. A magyarok ugyanis a kontinens második legnagyobb ő shonos nemzeti közössége, amelynek elszakított részei a XX. század borzalmai során számszer ű kisebbségbe kerültek szül ő földj ü kön. A rendszerváltozások után eltelt negyed században a huszadik századi történelmi igazságtalanságokat számos közép- és keleteurópai nemzetnek sikerült már helyre tenni, a magyaroknál ennek még a nyomát sem látni. Amit látunk, az a következ ő . A Felvidé ken, amelyet ma Szlovákiának hívnak, a két világháború közötti viszonylagos jólét után, hetven évvel ezel ő tt a hírhedt Benešdekrétumok alapján kisemmizték, jogfosztottá tették a magyarokat, kényszerkitelepítéssel láttak hozzá felszámolásukhoz. Az elmúlt negyed században finomabb eszközökkel folytatták a „honfoglalásukat”. A szlovákokkal való békés, kiegyensúlyozott együttélésnek jelenleg két akadálya van. Az els ő , hogy nincs saját történelmük, ezért identitásukat a magyarokkal szemben határozzák meg. A má sik, félnek egy esetleges határmódosítástól, mert a magyarok nagy része egy tömbben él a közös határ mentén. Ezért rettegnek az autonómia gondolatától is. A magyar közösség fennmaradásának alapvet ő feltétele itt is az anyanyelv korlátlan használatának joga az élet minden területén, a születést ő l a halálig. É szaki szomszédunknál ellentmondásos az anyanyelvhasználat kérdése. A szlovák alkotmány, amely egyébként a területén él ő ő shonos magyarságot másodrend ű állampolgárként definiálja, eléggé megenged ő a nyelvhasználat kérdésében. A végrehajtást azonban külön t ö rvény hatáskörébe utalja, amely viszont kegyetlenül kirekeszt ő . Ami viszont még ennél is szomorúbb, azt a kevés engedményt sem lehet hasznosítani a gyakorlatban, amit e jogszabály lehet ő vé tenne. A szlovák politikai és társadalmi élet vezet ő i, sokszor a civilekkel karöltve, folyamatosan gátolják az anyanyelv törvényes használatát is, arcátlan büntetésekt ő l sem visszariadva. Ha ehhez hozzávesszük a kett ő s állampolgárság kérdésében kialakult, a demo kratikus világban példátlan helyzetet, akkor megállapíthatjuk, hogy a szlovák kisebbségpolitika brutálisan diszkriminatív … ” Csóti György ( http://felvidek.ma/ ) A Sorosjelenség és a nyitott társadalom „ Soros Györgyöt már soksok évvel ezel ő tt, közvetlenül a „rendszerváltozás” után kezdték emlegetni Magyarországon. Zsidó származású magyarként Budapesten született 1930ban, 14 éves volt a zsidóüldözések idején, de szerencsére átvészelte, megmenekült, és Nyugaton (Anglia, Egyesült Államok) pénzügyi karriert futott be. A kilencvenes évek elején már számos programot, gazdasági és kulturális kezdeményezést támogatott Magyarországon, tehá t nyugodtan mondhatjuk, hogy népszer ű volt. Soros 1947ben már egy londoni gazdasági f ő iskolán tanult, de ambíciói a filozófia felé hajtották, és hamarosan az akkori id ő k egyik ismert filozófusának, az osztrák – zsidó származású Karl Poppernek a befolyás alá kerül. Popper 1937ben, még idejében emigrál, nem várja meg a náci uralom kiteljesedését. ÚjZélandra kerül, itt egyetemi tanár, 1946ban költözik Angliába, és a londoni School of Economics tanintézetben tanít logikát és filozófiát. Soros ebben az iskoláb an figyel fel Popper új filozófiai elméleteire, és különösen megragadja a filozófus társadalomszemlélete. Ez a véletlen találkozás meghatározza Soros életútját. A korkülönbség köztük majdnem három évtized, de ne felejtsük el – és ez a mérvadó – , hogy mindk etten egy véres és kegyetlen diktatúra el ő l menekülve hagyták el hazájukat. Biztosak lehetünk abban, hogy egy közös tragédiát átélt
