Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. június - Civitas Europica Centralis
2016-06-01
oldal | 16 2016. június 1. bels ő ellenségek keresésével, az állandó konfrontációval, ehelyett mindenkiben szövetségest és partnert fog látni, aki hozzá akar járulni ahhoz, hogy Szlovákia jobb hely legyen. Elrepült egy hónap, és Fico májusi nagyel ő adásából kiderült, hogy mindez csak blabla volt, és minden marad a régiben … ” Marián Leško ( http://ujszo.com/ ) Ne lépjünk hármat a csárdásban „ Miközben az els ő világháború egyik leghosszabb és legvéresebb csatájának 100. évfordulójára közösen e mlékeznek az egykori kiengesztelhetetlen ellenfelek, Angela Merkel és François Hollande arról is kénytelen volt beszélni Verdunben, hogy Európában újra munkálkodik a bezárkózás és a megosztottság, félelmet és gy ű löletet gerjesztve. É rezhet ő en a menekültvál ság továbbra is központi téma, és Európa keresi a megoldást. Közben mi, az Európai Unió következ ő soros elnöke, beintünk, és azt üzenjük innen, a Duna partjáról, Angela , nálunk hármat lépnek a csárdásban. A menekültáradat nem jó. Ez valószín ű leg minden érintett fél számára közös nevez ő , még akkor is, ha a kedvez ő oldalait próbáljuk keresni ennek a másfél éve tartó humanitárius válságnak. Mert ugyan tény, hogy az elöreged ő Európának jól jön a friss munkaer ő , de mégiscsak jobban örülnénk százezer, nyelveke t beszél ő , frissen végzett orvosnak és mérnöknek, akiknek a gyerk ő cei már a mi anyanyelvünkön érintkeznek a mi gyerekeinkkel az oviban, mint ugyanennyi szíriainak és irakinak, akikr ő l mindössze annyit tudunk, hogy szíriaiak vagy irakiak. Vagy ennyit sem. E z a munkaer ő piaci érvelés még a legkönnyebben elfogadhatók közé tartozik. Az ismeretlent ő l mindenki tart, a probléma irdatlanul összetett, és nagyon kevesen látják a teljes képet. Megoldást viszont mindenki szeretne, lehet ő leg azonnal. Ezért nem meglep ő és teljesen érthet ő is, ha sz ű k baráti vagy családi körben értelmesnek és toleránsnak ismert embertársaink szájából egyszer csak kitolat a traktor. Ugyanígy megnyilatkozni a nyilvánosság el ő tt már nagyon szerencsétlen lenne, egy államférfitól pedig elfogadha tatlan … ” Rigó Konrád ( http://ujszo.com/ ) Kampányszárnyakon „ Unalmas ez a kampány – mondják itt is ott is a lehetséges választók, közülük néhányan legyintenek is. Ő k azok, akiket nem sikerült felrázni, akik távol maradnak vasárnap az urnáktól. Közben szerencsére történnek el ő remutató dolgok is. Például Brassóban. Br assó és Sepsiszentgyörgy jelenlegi polgármestere, valamint a Kovászna Megyei Tanács elnöke elérkezettnek látták az id ő t, hogy a választási kampányában ne csupán a városuk, a megyéjük fejlesztésér ő l beszéljenek, hanem az azt még inkább szolgáló regionális f ejlesztésr ő l. És nem csak úgy, a leveg ő be, hanem a legalább két, de akár négy megye legfontosabb infrastrukturális beruházásának, a brassói nemzetközi repül ő térnek a konkrét megvalósíthatóságáról, közös anyagi felel ő sségvállalással. Mivel a brassói sajtótá jékoztató a kampányban zajlott, a három elöljáró egyúttal egymás támogatásának is jelét adta, noha az országot lefullasztó etnikai szavazás korparancsának megfelel ő en ezt legalábbis a brassói polgármesternek kockázatos lehetett volna megtennie. De megtette … ” Ambrus Attila ( http://www.maszol.ro/ ) Folytatódó hercehurca „ Nem okozott meglepetést, hogy a központi restitúciós bizottság elutasította a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását. Az Erdélyi Református Egyházkerület azért folyamodott ismét a testülethez, mert a Markó Attiláék elítélésér ő l szóló bírósági döntés megsemmisítette a restitúciós bizottság korábbi döntését, amelynek értelmében visszaadták az ingatlant a református egyháznak. A bíróság ugyanakkor nem mondta ki, hogy kié az épület, hanem csak azt, hogy szabálytalan volt a visszaszolgáltatás. Arról persze a bírósági íté let már nem szólt, hogy az ingatlant akkor miért államosította a kommunista hatalom, és kit ő l vették el. A helyzet valahogy úgy néz ki, hogy a kommunisták „valakit ő l” elvették, és az a valaki bárki lehet, csak éppen nem a református egyház. Más tulajdonos persze nem jelentkezhet, hiszen egyértelm ű en a református egyházé volt az épület,