Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. május - Civitas Europica Centralis
2016-05-24
oldal | 15 2016. május 24. Hofer vagy a zöldp árti Alexander Van der Bellen érdeme. Sokkal inkább a regnáló pártok kudarca. Az elnökválasztás els ő fordulójára kell visszatekintenünk, hogy emlékeztessük magunkat: a bécsi politikát a második világháború óta uraló két párt, a szociáldemokraták és a jobbo ldali Néppárt két jelöltje a szavazatok összesen 24 százalékát szerezték meg … ” Kottász Zoltán ( http://magyaridok.hu/ ) SOROS GYÖRGY NEM SZÉCHENYI ISTVÁN „ Addig is, amíg kiderül, hogy kinek lesz igaza, megkérdezném: mint az egyik legnagyobb kortárs magyar, Soros György , aki komoly pénzösszegekkel segítette a szovjet elnyomás ellen küzd ő ellenzékieket, aki Széchenyit idéz ő léptékben áldozott magánvagyonából szül ő hazájára, akinek világméret ű jótékonysági tevékenysége ismertetéséhez sz ű kek ennek a cikknek, de az egész oldalnak is a keretei, szóval egy ilyen világtörténelmi jelent ő ség ű magya r vajon miért nem méltó a nyitott figyelemre – akár a jobboldalon is. Lehet Sorost is kritizálni, s ő t elméletéb ő l következ ő en: kell is. Egy dolog azért biztos: aki Putyintól Lukasenkón át Kazahsztánon és Türkmenisztánon át Mianmarig világszerte annyi diktátor ellen lép fel, az rossz ember nem lehet.” – írja a Népszabadság. É s tényleg addig jó, amíg tudunk hinni az emberi jóságban … ” Szikszai Péter ( http://magyaridok.hu/ ) ClintonOrbán 2:0 „ Ne foglalkozzunk most Lázár János primitív sorosozásával, a magyar (kül)politika idei mélypontjával, amelyre egyébként Orbán Viktor szokásos pénteki rádióinterjújában még rá is tett egy lapáttal. Sem Szíjjártó külügyminiszter magyarosan és férfiasan keménynek gondolt visszautasításával, amelyet elég csupán a Bill Clintonügyben szintén érintett lengyelek elegánsabb, a diplomácia és a nemzetikormányzati önérzet lényegével inkább harmonizáló nyilatkozatával összehasonlítani. Az ember helyettük szégyelli magát. Foglalkozzunk inkább az amerikai külügyminisztérium szóviv ő je szerint reagálásra nem érdemes magyar politikusi megnyilvánulások kiváltó okával, Bill Clinton volt amerikai elnöknek a választási kampányban elhangzott, ottani belpolitikai használatra szánt, ám a magyar politikát is illet ő megjegyzéseivel. Bill Clinton nem el ő ször érinti beszédeiben a magyar politikát. 2014 ő szén a Com edy Central tévécsatorna Daily Show cím ű m ű sorában a következ ő ket mondta: „Ott van a magyar miniszterelnök. A magyarok rengeteggel tartoznak Amerikának. Ő ( Orbán ) szereti a tekintélyelv ű kapitalizmust, de ezzel valójában csak azt mondja, hogy soha nem akar kiszállni a hatalomból. Maradni akar örökre, és pénzt.” Ha túlságosan kategorikusnak és leegyszer ű sít ő nek is érezhetjük a fenti megnyilatkozást, azért nézzünk egy kicsit a mondatok mögé. Mi, magyarok is mondunk olyat, hogy sokkal tartozik nekünk Európa, a kereszténység, meg, hogy a történelem során évszázadokig védtük a nyugati civilizációt. Az ilyetén kijelentések minden nemzet önértékelésének részei, igazság magvuk is van: a clintoni mondat esetében gondoljunk csak Amerikának a nácizmus és a kommunizmus legy ő zésében betöltött szerepére, ötvenhatos eltávozott hazánkfiai felkarolására, arra a biztonsági erny ő re, amit mai napig kifeszít felettünk a NATO közrem ű ködésével. Hogy Orbán Viktor szereti a tekintélyelv ű kapitalizmust? Hát tessék csak újra elolvasni az illiberális állam építését bejelent ő és az autoriter hatalmakat feldicsér ő 2014es tusványosi beszédet, a megjegyzés nem is olyan légb ő l kapott. Hogy soha nem akar kiszállni a hatalomból? Bizony err ő l szól a nemzeti együttm ű ködés rendszere, az a többszö r kinyilvánított terve, hogy nemcsak a következ ő háromnégy kormány kezét akarná megkötni törvényeivel és személyzeti politikájával, hanem maga is jó hosszan, több cikluson szeretné élvezni a kormányzati hatalom örömeit. Persze az „örökre”, meg a „soha” szónoki túlzások, de hogy a miniszterelnök
