Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. március - Civitas Europica Centralis

2016-03-30

oldal | 15 2016. március 30. kibékíthetetlen ellentétek messze nem a jobb- és a baloldal politikai különbségeiben gyökereznek, hanem annál mélyebben, a demokrácia­felfogás egészében. Ezért kerültek napirendre a 48­as forradalom és szabadságharc ünnepén. És ezért sem lehet a Fidesz­kormányzattal szemben megnyilvánuló elkeseredett tiltakozást a balliberális oldal számlájára írni, még akkor sem, ha az ellentüntet ő‍ knek címzett miniszterelnöki kijelentés ezzel akarta kihúzni az ellenvélemény méregfogát, és megnyugtatni az ő‍ t rendületlenül ünnepl ő‍ ket, hogy minden a legnagyobb rendben van, csak a baloldal h ő‍ zöng, amit az öntudatos jobboldalinak n‍e‍m‍ ‍k‍e‍l‍l‍ ‍k‍o‍m‍o‍l‍y‍a‍n‍ ‍v‍e‍n‍n‍i‍e‍ ‍…‍ ”‍ ‍ ‍ ‍ Giczy György (nszv) A tabudönt ő‍ felel ő‍ ssége ‍ Beer Miklós püspök provokációkról és a szekértáborokról ‍ Dr. Beer Miklós 2003 óta a váci egyházmegye püspöke, korábban az Esztergomi Hittudományi F ő‍ iskola rektora volt. Minden reggel 6 órakor az uszodában kezdi a napot, és bármilyen sok is a dolga, pár percet mindig szakít a püspöki palota kertéjben tartott galambjaira, birkáira és Misu szamárra. Elkötelezett környezetvéd ő‍ : c sapvizet iszik, közelre kerékpárral, távolabbra vonattal jár. Meggy ő‍ z ő‍ dése, hogy a cigányság felemelése össznemzeti feladat, és úgy véli: a menekültek befogadásából Magyarországnak is ki kell vennie a részét. Sokan állítják, hogy itthon ő‍ képviseli legköve tkezetesebben Ferenc pápa elveit ‍ „‍…‍ Engem is elszomorít, hogy az egyházi iskolák az elitképzés felé vették az irányt. Lehet ő‍ ségeim szerint mindig elmondom, hogy a felvétel során bizonyos számban, bizonyos arányban ki kellene nyitni a kaput a romák el ő‍ tt. Persze ez is sokkal bonyolultabb, mint amilyennek els ő‍ ránézésre gondolhatnánk. Az egyházak ugyanis a jelenlegi iskoláik legalább felét nem akarták átvenni, de a polgármesterek er ő‍ ltették a váltást, szinte könyörögtek érte. A kérések többségét teljesítettü k, pedig mindnyájan tudjuk, ha kevés gyermek születik, akkor kár a forrásokat sok iskolában szétforgácsolni. Tény viszont: ahol átvettünk iskolákat, ott a környékr ő‍ l elszívjuk a nem cigány gyermekeket, akiknek aránya tehát növekszik az állami iskolákban. E z engem is nagyon bánt, hiszen egyik szívügyem a cigányság nyomorúságának enyhítése, az iskolák szegregálódása pedig éppen az ellenkez ő‍ irányban hat …‍ ‍a‍ ‍n‍é‍p‍v‍á‍n‍d‍o‍r‍l‍á‍s‍ ‍k‍a‍p‍c‍s‍á‍n‍ ‍g‍y‍a‍k‍r‍a‍n‍ ‍e‍l‍ ő‍ jön az aggodalom, hogy mi lesz a keresztény Európával, keresztény érték einkkel. Hadd idézzem Ferenc pápa kérdését: mi teszi kereszténnyé Európát? A templomok, a keresztényi ihletés ű‍ kulturális emlékek sokasága? Vagy inkább a keresztényi tettek? Azt meg jól látjuk, hogy az igazi értékek –‍ az élet védelme, a család szeretete, a szolidaritás, a teremtett világ törvényeihez való igazodás, a szeretet megnyilvánulásai –‍ minden nagy vallásban megjelennek. Amit pedig mi keresztény Európának nevezünk, sok jelenségében, reflexében belekövesült saját önzésébe. Fenntartással fogadom tehát , amikor politikai szerepl ő‍ k kereszténnyé címkézik önmagukat. Azért sem tölt el örömmel az ilyen önmin ő‍ sítés, mert nem er ő‍ s‍í‍t‍i‍ ‍a‍z‍ ‍e‍g‍y‍h‍á‍z‍ ‍é‍s‍ ‍a‍z‍ ‍á‍l‍l‍a‍m‍ ‍s‍z‍é‍t‍v‍á‍l‍a‍s‍z‍t‍á‍s‍á‍n‍a‍k‍ ‍f‍o‍n‍t‍o‍s‍ ‍e‍l‍v‍é‍t‍ ‍…‍ ”‍ ‍(‍ http://www.168ora.hu/ ) Erdélyi elbutulás ‍ „‍ Bár könyvm ű‍ helyek vannak, a médiatér jelent ő‍ sen átalakult, de létezik, mégis úgy érkeztünk el az idei választási évhez, hogy ma már nem lehet arra a kérdésre felelni , mi a választások el ő‍ tt megvitatható, választásokon képviselhet ő‍ erdélyi gondolat. Március 22­én kezd ő‍ dött a választási id ő‍ szak hivatalosan. Nem hivatalosan az egész év választási év, és az l‍e‍n‍n‍e‍ ‍a‍ ‍t‍e‍r‍m‍é‍s‍z‍e‍t‍e‍s‍,‍ ‍h‍a‍ ‍„‍i‍z‍g‍a‍l‍m‍i‍ ‍á‍l‍l‍a‍p‍o‍t‍b‍a‍n‍”‍ ‍t‍e‍l‍n‍é‍n‍e‍k‍ ‍a‍ ‍h‍é‍t‍k‍ö‍z‍n‍a‍p‍ ok, izzanának az erdélyi magyar közviták, és már javában tartana az önkormányzati, illetve parlamenti választásokra való rákészülés. Ehhez képest ijeszt ő‍ en csendes és tartalmatlan a közélet. Miért van ez, és mi lesz ebb ő‍ l? Azt az állítást, hogy vitamentes a közélet, bizonyára sokan megkérd ő‍ jelezik majd, hiszen konfliktusok, különösen az önkormányzati jelöltállítások folyamatában –‍ ahogy a korábbi választásokkor –‍ most is vannak. Ezek többnyire személyes torzsalkodások, feszültségek, sokkal inkább egy­egy né v, arc versenye, mintsem koncepciók, programok

Next

/
Oldalképek
Tartalom