Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. február - Civitas Europica Centralis
2016-02-02
oldal | 13 2016. február 2. bevállalni a kockázatot, amit egy koalíció létrehozása jelent. Mindez arra jó csupán, hogy az RMDSZt hosszú magyarázkodásra késztesse, amiért visszautasította a választók számára jól cseng ő összefogás lehet ő ségét. Az EMNP, persze, azt is tudhatja, igazából akkor kerülhet alkupozícióba, bármiféle együttm ű ködésnek akkor lehet reális alapja, ha többékevésbé egyenl ő felek ülnek egymással szemben. A n é ppárt a 2012es választásokon elért gyenge eredményeit els ő sorban arra vezeti vissza, hogy a 2011. decemberi bejegyeztetését követ ő id ő szak kevés egy új pártnak a választásokra val ó felkészülésre. Most alkalma van bebizonyítani, hogy az elmúlt négy év mire volt elég … ” Székely Kriszta ( http://www.szabadsag.ro/ ) Konkrét ígéretek magyar vonalon csak sz ő rmentén kerültek el ő Kampánytémák „ A pedagógussztrájk és a n ő vérek éppen er ő re kapó tiltakozása kapcsán visszatér ő vélemény, hogy végre el ő kerül olyan téma a kampányban, ami nem elvont, absztrakt ügyeket feszeget, hanem valós problémákat. Köztük a magyar kisiskolák megmaradásának problémakörét. Ha viszont a déli régiókban er ő s pártokat követjük figyelemmel, még csak esély sincs a témaközpontú választási versenyre. Miért? Gyakorlatiassági és lelkületi okokb ól egyaránt. A választások a Híd és az MKP között egyszer ű hitelességi versennyé min ő sülnek vissza, ami kihat a választási részvételre is. Konkrét ígéretek magyar vonalon csak sz ő rmentén kerültek el ő térbe. Meg kell menteni a magyar iskolákat, fel kell emel ni a régiókat, több pénzt kell adni a kultúrára – ha ezt a csomagot így egyben megfogalmazzuk, akkor nagyon nehéz eldönteni, hogy most voltaképpen a Híd vagy az MKP választási programjáról beszélünke. A kulturális alap, a Bethlentámogatások, vagy a civil – politikusi összefonódások ügye pedig ugyanannyira felületesen érintik a konkrét választási ígéreteket és a várható társadalmi fejleményeket, mint Robert Fico sajtótájékoztatói a menekültkérdés szlovákiai dimenzióit tekintve. Más téma viszont nincs … ” Tokár Géza ( http://ujszo.com/ ) Merre van észak? „ A középeurópai országoknak lehetnek barátai, együttm ű köd ő partnerei (Oroszország i s), s ő t, jó hogy vannak ilyenek minél többen, de tudatosítaniuk kell, hogy két f ő stratégiai szövetségesük van: Németország és az Egyesült Államok. Németország gazdasági okokból: a német piac és a német gazdasági kapcsolatok nélkül minden visegrádi ország termelése lebénulna. Emellett jelenleg Németország viszi a vállán az egész Európai Uniót. Amerika pedig továbbra is az a hatalom, amely szavatolja Európa biztonságát a NATOn keresztül. Németország és Amerika a huszadik század nagyobbik felében hadilábon á llt egymással – nos, ett ő l koldultak a középeurópai népek és nemzetek. A Német Szövetségi Köztársaság 1949es megalakulása óta azonban ez a helyzet gyökeresen megváltozott. A demokratikus és rohamosan fejl ő d ő Németország és Amerika szövetségesekké váltak, ami rendkívüli módon hozzájárult a nyugateurópai gazdaság fellendüléséhez és Európa általános biztonságához. Ez egy kivételesen kedvez ő geopolitikai helyzetet eredményezett arra az id ő szakra, amikor a középeurópai országok újból csatlakozhattak NyugatEurópához, annak élén már az újraegyesült Németországgal. Most úgy látszik, a visegrádi négyek vezet ő politikai elitjei elkezdtek azon dolgozni, hogy ezt a stratégiai adottságot lerombolják … ” Pet ő cz Kálmán ( http://ujszo.com/ ) Posztszovjet antikommunista Szovjetunió Szaakasvili volt grúz elnök pillanatnyilag ukrán állampolgár, és új országának legnépszer ű bb politikusa. Ukránul nem tud, de a volt szovjet térségben ez nem akadály, mert oroszul is kit ű n ő en el lehet boldogulni. Nyelvileg egységes nemzetállamok ugyanis nincsenek. „ A 96 százalékban lengyelek és 91 százalékban katolikusok lakta Lengyelországhoz képest a volt szovjet térség megleh et ő sen kusza állapotokat mutat” – olvassuk Leonyid
