Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. február - Civitas Europica Centralis
2016-02-15
oldal | 15 2016. február 15. A humanista hullám hirtelen leh ű lése Köln példája megmutatta, hogy a menedékkér ő kkel az európaitól eltér ő kultúrák is érkeznek „ Az év elején robbant a hír: a várakozásokat felülmúlóan jó évet zárt a német gazdaság. Míg 2014re a nagykoalíció csak annyit tudott elérni, hogy a költségvetési kiadások ne haladják meg a bevételeket, tavaly már 12 milliárd euró többlet keletkezett az államháztartásban. A német gazdasági csoda kitart. Ennek oka és következménye pedig felettébb érinti az európai polgárokat – és nem csak a német export okán. A német gazdasági csoda egyik oka az eurózóna válsága. Az eurónak köszönhet ő en Németország ma a világ második legnagyobb exportországa. Amikor tavaly Angela Merkel ellentmondást nem t ű r ő Oberlehrerinként nemet mondott a görögök megsegítésére, az eurózóna politikai és szociális unióvá b ő vítésére, valamint az európai transzferekre, a német export pozícióit védte. A német kancellár az európai egység iránt amúgy is felettébb érzéketlen: a szo ciáldemokraták egykori kancellárjelöltje, Peer Steinbrück 2013ban ezt Merkel keletnémet szocializációjával magyarázta. Aztán jött az ő sz, és a protestáns, szigorú Merkelb ő l hirtelen majdnem hippi lett, aki az egész világot átölelné. Miután megtagadta a gö rögökkel (és az eurózóna többi déli tagállamával) a szolidaritást, szolidaritást hirdetett az egész világgal. És itt jutunk el a német gazdasági csoda következményéhez. Míg az eurózónán belüli szolidaritás nem érdeke a német államnak, a bevándorlás növelés ét a német gazdaság nemcsak meg tudja oldani (van pénze rá), de igényli is. A német munkaadók szövetségei évek óta mondj á k, hogy a német gazdaságnak évente akár félmillió új munkavállalóra is szüksége lehet, ha az ország tartani akarja jelenlegi életszínvo nalát. Az aktuális bevándorlási politikának van tehát egy ilyen olvasata: Németországnak szüksége van új munkaer ő re, és tény, hogy a bevándorlók egy része (éppen a szírek, akiket Merkel leginkább „meghívott” Németországba) felettébb képzett, nyelveket besz él. Mindazonáltal nem lehet csupán gazdasági okokkal magyarázni a bevándorlás támogatását … ” Techet Péter (mno) A józanság dicsérete Építkezési tanácsok csokosoknak egy rendtartó székely faluból „ Ha a tavalyi esztend ő a szelfibot éve volt, az idei minden bizonnyal a csoké lesz: munkahelyi cigarettaszünetben, villamoson, welnessfürd ő k szaunájában, egyszóval mindenhol a családi otthont eremtési kedvezményr ő l beszélnek az emberek. Ütni fog ez, mint a rezsicsökkentés – kaptam el a szomszéd asztaltól érkez ő félmondatot egy kávézóban, de nem tudtam megállapítani, hogy az illet ő most örül ennek, vagy éppen a kormánypártok újabb népszer ű ségnö vekedését ő l tartva búslakodik. Építész ismer ő seim mondják, hogy elképeszt ő módon megn ő tt az érdekl ő dés az új épületek iránt: boldogboldogtalan házépítésben gondolkodik, telket keres és papírralceruzával álmodozik, hogy hol legyen a nappali, és befére a jacuzzi a fürd ő szobába. Ez persze nem baj, álmodozni szabad, magam is elköltöttem párszor (sajnos csak fejben) a lottóötössel járó épp aktuális nyereményt, és remélem, sokunknak meg is valósul az álma: három gyerek vállalásáért cserébe élhet ő , egészséges h ázba költözhet a család, és a támogatásként kapott tízmillió mellett a másik, csak kölcsönbe adott tízest is sikerült rendben visszafizetni. Miel ő tt azonban nekiugrunk az építkezésnek, nem árt lehiggadni egy kicsit, és lassan, alaposan, a vágyainkat lehet ő leg megzabolázva átgondolni, mire is van igazából szükségünk. Ebben talán segítségünkre lehetnek az alábbi gondolatok, amelyeket az Uh.ro portálon találtam. Egy erdélyi kolléga, Egyed Zoltán fényképész végigfotózta egy székelyföldi kistelepülés, Medesér régi házait, és a képek mellé írt néhány megjegyzést arról, milyen építészeti trükköket tanulhat a világ a hagyományos népi építészett ő l. Az els ő és legfontosabb: ne építsünk nagyobbat, mint a mekkorára valójában szükségünk van. A húszmilliós összeg hajlamossá tehet a nagyvonalúságra, de a házat kés ő bb is fenn kell tartani. Ki kell f ű teni, takarítani, tízhúsz évente felújítani. Nem jó, ha a saját házunk rabszolgái leszünk: egy házépítés akár eg y életre is szólhat (de mindenképpen hosszú évekreévtizedekre meghatározza
