Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. február - Civitas Europica Centralis
2016-02-13
oldal | 25 2016. február 13. Az öt vajdasági magyar párt közül jelenleg csak a V MSZnek van képvisel ő je a szerbiai parlamentben: öt helyet tudhat magáénak. A 120 f ő s vajdasági tartományi parlamentben 7 VMSZes képvisel ő van, közöttük házelnökként Pásztor István is. v v i i s s s s z z a a A Kárpátmedencei gazdasági fels ő oktatás aktuális kérdéseir ő l kezd ő dött konferencia Budapesten Budapest, 2016. február 11., csütörtök (MTI) - A külhoni magyar közgazdász hallgatók oktatásáról, a magyarországi és külhoni egyetemek közötti együttm ű ködés lehet ő ségér ő l, valamint a Kárpátmedencei térség gazdasági integrációjának elmélyítésér ő l cserélnek eszmét a kétnapos II. Kárpátmedencei közgazdász konferencia résztvev ő i a Budapesti Corvinus Egyetemen. Rostoványi Zsolt, az egyetem rektora a konferencia megnyitójában azt hang súlyozta, hogy felértékel ő dött a közgazdászképzés jelen ő sége, "gyakorlatilag nem lehet elég közgazdászt képezni", mert a gazdasági és társadalmi élet szinte minden vonatkozásában szükség van gazdasági ismeretekre. Windisch László, a Magyar Nemzeti B ank (MNB) alelnöke arról beszélt, hogy a jegybanknak határozott, átgondolt oktatási programja van a közgazdasági gondolkodás, a gazdasági fels ő oktatás megújítására, amely hosszabb távon az ország versenyképességének javítását, a fenntartható gazdasági növe kedést szolgálja. A jegybanktörvény az MNB els ő dleges céljának az árstabilitást írja el ő , de az alapvet ő célok között szerepel a pénzügyi stabilitás elérése, meg ő rzése és a kormány gazdaságpolitikájának támogatása is - mondta. Az MNB alapvet ő érdeke, hogy jó színvonalú legyen a fels ő oktatás az országban, ennek támogatására a jegybanknak megvan a lehet ő sége - mutatott rá. Hozzátette, az MNB a határon túli magyar közgazdasági és pénzügyi oktatásban is szerepet vállalna, az oktatás támogatása, a szül ő földön va ló tanulás el ő segítése, az ottmaradás hosszú távú támogatása ugyanis hozzájárul a Kárpátmedencei térség gazdasági szerepl ő inek együttm ű ködéséhez. Azt is megemlítette, hogy a Pallas Athéné alapítványcsalád, amelynek egyik tagja, a konferenciát támogató Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány azzal a céllal jött létre, hogy az MNB társadalmi felel ő sségvállalási programját kiterjessze, és támogas sa a határon túli magyarság oktatását, közgazdasági tudásának fejlesztését. Windisch László egyben ismételten hamisnak nevezte az összehasonlítást a Pallas Athéné alapítványok pénzügyi lehet ő ségei és a költségvetésben a fels ő oktatásra évente rendelkezésre á lló összegek között. Megismételte, az alapítványok vagyona 200 milliárd forintra tehet ő ugyan, de csak a vagyon hozamait használják fel társadalompolitikai célokra, így az oktatás, a tudásközpontok fejlesztésére. Így hosszú évtizedeken keresztül lehet az éves hozamokat a közgazdasági képzés támogatására felhasználni - tette hozzá. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felel ő s helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a szül ő földön maradás alapvet ő feltétele a társadalmi és gazdasági státusz meger ő sítése . Hozzátette: egy felmérés szerint a külhoni szakképz ő iskolás diákok államnyelvismerete a Délvidéken és Erdélyben 50 százalék alatt marad, a Felvidéken 50 százalék körüli, ez is azt mutatja, hogy nagyon fontos, hogy legyenek magyar nyelv ű szakképzések. A helyettes államtitkár jelezte: 2016 a külhoni fiatal magyar vállalkozók éve lesz, a kormány 750 millió forintot biztosít a programra. A támogatás fontos ahhoz, hogy legyen jöv ő képük, teremtsenek értékeket és munkahelyeket, így segítve megmaradásukat szül ő földjükön. Horkay Nándor, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) igazgatója el ő adásában arról beszélt, hogy a külhoni magyarságra a magyar költségvetés elenyész ő , kevesebb mint kéttized százalékát fordítja az ország. A jelenlegi 21 milliárd for intot legalább 100 milliárd forintra kellene növelni véleménye szerint. Mint mondta, a Kárpátmedencei magyarság legértékesebb er ő forrása a humánvagyon, a magyar anyanyelvet beszél ő , magyar kultúrkörhöz tartozó emberek, ugyanakkor 2001 és 2011 között 1,1 m illióval csökkent a Kárpátmedencében magukat magyarnak vallók száma. Kitért arra: míg a hagyományos támogatáspolitika "szokás alapon" támogatta a külhoni oktatást, kultúrát, ezt fel kell, hogy váltsa a fejlesztéspolitika, a gazdaság- és területfejlesz tés, infrastruktúrafejlesztés és intézményfejlesztés politikája, amely garantálhatja a külhoni magyarság megmaradását a szül ő földjén. Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke el ő adásában arról beszélt, egységes Kárpátmedencei oktatási teret kel l kialakítani. Mint mondta, jelenleg 12 magyarországi fels ő oktatási intézmény 15 alapképzéssel és 6 mesterképzéssel van jelen a határon túli területeken, összesen 1200 hallgatóval. A szomszédos államok jogrendje szerint további 20 intézmény m ű ködik, és biz tosít 300 képzésen 16 ezer hallgatónak magyar nyelv ű oktatást. Kitért arra, hogy sok helyen, ahol a Kárpátmedencében van magyar nyelv ű lakosság, ott jellemz ő en van magyar nyelv ű képzés is. Hozzátette: a Kárpátmedencei magyar nyelv ű fels ő oktatás min ő ségi és mennyiségi fejlesztése érdekében szükséges a külhoni magyar fels ő oktatás képzési szerkezetének átalakítsa, kínálatának b ő vítése, a
